„Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Tata Train Station 02.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Tata állomás 1996/97-ben felújított épülete]]

[[Fájl:Almásfüzitő vasútállomás.jpg|250px|jobbra|bélyegkép| Almásfüzitő]]

[[Fájl:A felújított hegyeshalmi állomás.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Hegyeshalom (o.h.)]]

[[Fájl:Rajka Railway Station.jpg|250px|bélyegkép|Rajka (o.h.)]]

 

Az [[1970-es évek]]ben a közlekedés-modernizáció sorsát bel- és külföldi események sora kedvezőtlen irányba terelte. A MÁV gazdasági helyzete évről évre romlott. [[1980]]-ban a MÁV még 5700 millió Ft támogatásban részesült, [[1984]]-ben az egyenleg már a költségvetés javára mutatott 2977 millió Ft aktívumot. A MÁV szolgáltatásai nem tartottak lépést az igényekkel (kulturálatlan körülmények, nem megfelelő csatlakozások, késések stb.). A ki nem elégített beruházási igények felhalmozódtak, ezek volumene [[1980]]-ban már több mint 30 milliárd Ft-ot tett ki.<ref>Magyarország vasúttörténete (Wikipédia)</ref>

* [[1975]]-[[1977]]-között is végeztek felújításokat a vonalon. Ekkor épültek meg a [[Biatorbágy]]i, a [[Herceghalom|Herceghalmi]], a [[Bicske]]i, a [[Szárliget]]i, az [[Almásfüzitő]]i, a [[Lébény]]-[[Mosonszentmiklós]]i és a [[Rajka]]i állomások új felvételi épületei. A sebesség növelése érdekében sok szakaszon nyomvonal-korrekciót hajtottak végre. Hosszú, nagy íveket hoztak létre.

* [[1978]]-ben villamosították a Hegyeshalom - [[Rajka]] közötti szakaszt.

 

== [[Iparvágány]]ok a vasútvonal mentén ==

A vasútvonal Magyarország és észak-[[Dunántúl]] legiparosodottabb vidékein halad keresztül. Az áruk, a félkész és késztermékek, az ipari és mezőgazdasági alapanyagok és nyersanyagok (a tömegáruk) szállításának legfőbb színhelye volt. Nemzetgazdasági szinten az export és importáruk mozgatásának legfőbb lehetősége az áruk és termékek szállításának közútra tereléséig.