„Gordon Allport” változatai közötti eltérés

Allport, Gordon W.: Az előítélet. Gondolat, Bp., 1977. 36. p.
Nincs szerkesztési összefoglaló
(Allport, Gordon W.: Az előítélet. Gondolat, Bp., 1977. 36. p.)
 
= Allport és az előítéletek - A szociálpszichológiában tett erőfeszítések =
Az előítéletek szociálpszichológiai kutatása kezdetektől fogva összekapcsolódott az attitűdök, a (köz)vélemény, a hiedelmek és sztereotípiák, a befolyásolás, a konformizmus és a tágabb kulturális környezet, a szocializáció kutatásával. A német fasizmus hatalomra jutása, mindenekelőtt a második világháború kitörése és európai pusztítása még inkább ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy milyen erkölcsi tőkével vesz részt Amerika az antifasiszta harcban, ha <em>külföldön </em>a szabadság és a demokrácia helyreállításáért küzd, míg<em>belföldön </em>a legkiáltóbb társadalmi igazságtalanságokat is eltűri. A nácik rémtettei, elsősorban az európai holokauszt történései megmutatták, hogy nincs következmény nélküli, „ártalmatlan" előítélet: egy kisebbséggel szemben táplált előítélet, ha politikai legitimációt nyer, koncentrációs táborok felállításához, genocídiumhoz, ártatlan emberek millióinak elpusztításához vezethet. Vagy másképpen fogalmazva, „igen keskeny a határ a szabad véleménynyilvánítás és a másokat emberi jogaikban korlátozó, deperszonalizáló, jelentős egzisztenciális hátrányokat okozó előítéletes megnyilvánulások között".<ref>Csepeli György: <em>Szociálpszichológia, </em>Budapest, Osiris, 1997, 499. o.</ref> E „keskeny határ" felismerésén alapul Gordon W. Allport híressé vált „fokozatossági" modellje, amely szerint az előítéletesség öt egymásra épülő fokozata különböztethető meg:
 
 E „keskeny határ" felismerésén alapul Gordon W. Allport híressé vált „fokozatossági" modellje, amely szerint az előítéletesség öt egymásra épülő fokozata különböztethető meg:
 
1. szóbeli előítéletesség;
17

szerkesztés