„Duero” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hely pontosítása |
|||
8. sor:
A '''Duero''' ([[IPA|kiejtése]] [ˈdwɛro]), [[portugál nyelv|portugálul]] '''Douro''' (kiejtése [ˈdoɾu]) [[Spanyolország]] és [[Portugália]] egyik nagy [[folyó]]ja. Nevének eredete a [[latin nyelv|latin]] ''Durius [flumen],'' melynek végső forrása és jelentése vitatott).
Spanyolországban ered az [[Ibériai-hegységrendszer]] nyugati oldalán, ahol [[Soria]] az első jelentősebb városa. Teljes hossza a különböző források szerint 920,<ref>{{MNL|6|818}}</ref> illetve 1092 km.<ref>Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.</ref> Középső szakaszán, 106 km hosszan [[Portugália]] és [[Spanyolország]] határvize. A spanyol szakaszon jelentős baloldali mellékvize a 250 km hosszú [[Esla]]. A Duero az [[Ibériai-félsziget]] legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen) Vízjárása a [[mediterrán éghajlat]]ra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.
Forrása közelében az Északi-[[Mezeta]] hullámos [[tönkfelszín]]ének kopár [[mészkő (kőzet)|mészkőtáblái]] közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az [[Észak-Portugál-fennsík]]on azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az [[agyagpala|agyagpalába]] mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó [[Porto|Portónál]], [[tölcsértorkolat]]tal ömlik az [[Atlanti-óceán]]ba. A zuhatagok miatt csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.
| |||