„Simulószó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Példák |
Átírás Kálmán László észrevételei alapján |
||
1. sor:
A '''simulószó''' – a szakirodalomban gyakran: '''''klitikum''''' – olyan, hangsúlytalan
Például a [[francia nyelv|franciában]] az [[alany]]i [[névmás]]ok ''(je, tu, il, elle'' stb.) nem szabad morfémák, de az [[ige (szófaj)|ige]][[rag]]okkal szemben nem rögzített a pozíciójuk az igetőhöz képest. Nem kell közvetlenül megelőzniük a ragozott igealakot, követheti őket más hangsúlytalan névmás is: pl. ''je te vois'' ’(én téged) látlak’ – ahol a tárgyas névmás az alanyi és a ragozott igealak között áll.
Hasonlóképpen, a [[spanyol nyelv|spanyolban]] simulószók a [[részes eset|részes]], illetve [[tárgyeset]]ű személyes névmások. Ezek mindig ragozott igealakhoz vagy [[igenév]]hez tapadnak, és állhatnak az ige előtt (pl. '''''le''' digo'' ’mondom neki’, '''''me''' ama'' ’szeret engem’) vagy utánuk (pl. ''di'''le''''' ’mondd meg neki’, ''amándo'''te''''' ’szeretve téged’, ''mirar'''la''''' ’nézni őt’). Szintén megengedik más hangsúlytalan névmások közbeékelődését: pl. '''''te lo''' digo'' ’mondom neked (azt)’.
Ha a simulószó megelőzi azt a szót, amelyhez tapad, ''proklitikum''nak, ha pedig követi, ''enklitikum''nak nevezi a szakirodalom.
== A simulószók jellemzői ==
| |||