„Babiczky László (rendező)” változatai közötti eltérés

A családi hagyományok már gyermekkorában a művészetekre irányították a figyelmét. Az egyik nagyapja belsőépítész, remekül rajzol és fest. A másik, verselő orvos, az Ady kör tagja, több festőművész barátságát élvezi. Édesanyja pedagógus, fiatalon végez színiiskolát, itt ismerkedik meg a rendezőnek készülő apjával. Az apa a Cinecitt''á'' ösztöndíjasa, aki e filmvárosból visszatérve – lévén Olaszország fasiszta –, nem helyezkedhet el a szakmában: nem kerülhet be a Valahol Európában c. játékfilm stábjába, rendezőasszisztensnek. Pályát módosít. ▼

Szinte természetesnek tűnik ezzel a családi háttérrel, hogy a középiskolában (Apáczai Csere János Gimnázium) filmszakkörös lesz. A bölcsész tanulmányok (irodalom-könyvtár szak) mellett tagja az ELTE amatőr filmklubjának, akkoriban érdeklődése még nem a rendezés, hanem a filmtörténet világába repíti. A Nemeskürty István és Nemes Károly vezette Filmtudományi Diákkör aktív tagja. Filmbevezető előadásokat tart vetítések előtt az immár legendás Egyetemi Színpadon. ▼

Az egyetemi tanulmányok befejezését követően mégsem a Filmtudományi Intézet segédkutatói állását választja, hanem elszegődik Zsurzs Éva mellé, asszisztensnek a Magyar Televízióba. Közben esti tagozaton elvégzi a Színház- és Filmművészeti Főiskola adásrendezői szakát. Első önálló rendezései a versek világába vezetik. Figyelmének centrumában a magyar szépirodalom áll. Vallja: „Az irodalom a lélek környezetvédelme.” Olyan műveket visz képernyőre, amik az örök szellemi értékeken túl: üzennek a jelen kornak, így időszerű gondolatokra, érzésekre is rezonálhat a néző. Olyan formanyelvi megoldásokat keres, amelyek elősegítik a befogadást. Újító szándékát magas nézettségi mutatók igazolják vissza, a szakkritika nem mindig. 1979-ben Pécsre szerződik vezető rendezőnek, ahol segíti, megerősíti a fiatal körzeti televíziózást. A művészeti műsorok mellett számos dokumentumanyagot is itt rendez, továbbá látókörébe kerül a környezetvédelem. 1983-ban tér vissza Budapestre, a Natura szerkesztőségében, kezdeményezésére létrejön a Magyar Televízió első környezetvédelmi műsora: Tájkép. Végig az irodalom marad érdeklődése középpontjában. Mintegy ezer alkotás fűződik nevéhez.▼

Érdemben vesz részt az átalakuló köztelevízió belső küzdelmeiben, a rendszerváltást követő évek szakszervezeti és Üzemi Tanács-i tevékenységében. Jelentős érdeme: azt az értékmentő kulturális projektet találja ki és vezeti, amely több ezer óra mozgóképi tartalmat digitalizál, ezzel mentve meg az utókornak. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy sok értékes alkotást ma is vetíthető/sugározható minőségben őriz az MTVA archívuma. Rendezői és értékmentő munkája mellett, a Magyar Televízió 50. évfordulójára tévétörténeti könyvet ír: Szabadság tér 17, avagy a köztelevízió tündöklése és… (Ráday Könyvkiadó, 2007).▼

Televíziós munkásságával párhuzamosan a Szegedi Egyetemen televíziózást tanít, valamint bekapcsolódik az OKJ-s képzésekbe. Mozgóképes oktatási tételeket ír-szerkeszt, állami vizsgabizottságokban vesz részt, szakmai szervezetekben ténykedik (Magyar Mozgóképkészítők Céhe, Filmjus).▼