„Felsőváros (Szeged)” változatai közötti eltérés

Felsőváros Szeged három ősi, a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkortól kezdve egészen a [[20. század]]ig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, [[tisza]]i közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).

 

Tabán nevű részében a [[török népek|török]] [[tímár]]ság élt, a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi [[papucs]] ebből a szakmából alakult ki. <ref>[http://szegedma.hu/hir/szeged/2009/06/papucsnezo-korut-sebestyen-marta-nepdalenekesnovel.html Papucsnéző körút Sebestyén Márta népdalénekesnővel]</ref> <ref>[http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2004/feb/27/main.php?l=../23/tarkavilag.htm Védett lesz a szegedi papucs]</ref><ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-434.html Magyar néprajzi lexikon - papucs]</ref> Szeged-Felsővároson 1908-ban 5 mester és 10–12 segéd hozta létre az „Első szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet”-et. Felsőváros másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes [[szegedi bokály]]t készítették.