„Sang Jang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
{{idézet|A rendeleteket megfogalmazták, de még nem hirdették ki őket, félvén, hogy a nép nem bízik majd bennük. ({{kínai|Shang Yang|Sang Jang}}) ezért felállított egy három öl magasságú facölöpöt a főváros piacának déli kapujánál, s kihirdette, hogy aki a köznép soraiból el tudja mozdítani és fel tudja állítani az északi kapunál, az tíz aranyat kap. A nép csodálkozott a dolgon, de (a cölöpöt) senki nem merte elmozdítani. ({{kínai|Shang Yang|Sang Jang}}) ezért újra kihirdette: aki el tudja mozdítani (a cölöpöt), az ötven aranyat kap. Akadt egy ember, aki elmozdította, és ({{kínai|Shang Yang|Sang Jang}}) azonnal odaadta neki az ötven aranyat, hogy világossá tegye, nem csapja be (a népet). Ezután kiadták a rendeleteket.{{refhely|Salát 2013|248. o.}}}}
{{kínai|Shang Yang|Sang Jang}} reformjait nem könnyű csoportosítani, mert a reformok kategóriái egymásba mosódnak, átfedik egymást, hatásaik pedig igen összeettek. Lehetetlen szétválasztani az állami gazdasági, politikai, adminisztratív és katonai reformokat. {{kínai|Shang Yang|Sang Jang}} fő célja a szerteágazó, számtalan törvényt új, egységes rendszabályokkal felváltani. Ezért szorgalmazta a törvény előtti egyenlőséget is. Azonban ez kihatott a gazdaságra, a társadalomra, leginkább azt követően, hogy bevezették a kollektív felelősség és a kölcsönös megfigyelési kötelezettség rendszerét.{{refhely|Ciarla 2005|68. o.}} {{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}} ekként összegzi {{kínai|Shang Yang|Sang Jang}} reformjainak egy részét:
{{idézet|({{kínai|Shang Yang|Sang Jang}}) „egy rendelettel a népet tíz és öt háztartásból álló csoportokba ({{kínai|''shi wu''|''si vu''}} 什伍) osztotta, amelyeknek tagjai vigyázták és megfigyelték egymást, s kölcsönösen feleltek a többiek bűneiért ({{kínai|''lian zuo''|''lien co''}} 連坐). Aki (tudott) egy bűnözőről, de nem jelentette fel, azt derékban kettévágták; aki feljelentett egy bűnözőt, az ugyanakkora jutalmat kapott, mint aki levágott egy ellenséges fejet; aki rejtegetett egy bűnözőt, azt ugyanolyan büntetés sújtotta, mint aki megadta magát az ellenségnek. Azoknak a közrendű családoknak, amelyekben kettő vagy több (felnőtt) férfi volt, s nem osztották ketté a háztartást, megkettőzték a katonai adóját. Aki katonai érdemeket szerzett, az szolgálatai alapján magasabb nemesi rangot ({{kínai|''jue''|''csüe''}} 爵) kapott; aki magánverekedésbe keveredett, arra (az eset) súlyossága szerint kisebb vagy nagyobb megcsonkító büntetést ({{kínai|''xing''|''hszing''}} 刑) szabtak ki. Azok, akik az alapvető foglalkozásokat űzték, földet műveltek és szőttek, és sok gabonát és selymet állítottak elő, felmentést kaptak a közmunka alól. Aki másodlagos haszonszerzéssel foglalkozott, vagy aki lustasága miatt szegény volt, azt lefoglalták és (állami) rabszolgává tették. A fejedelmi család azon tagjai, akik nem szereztek katonai érdemeket, nem kerültek be az uralkodói nemzetség anyakönyvébe. A tisztségeket, címeket, nemesi rangokat a társadalmi helyzet alapján tették világossá; a földeket és házakat, a rabszolgákat és rabszolganőket, továbbá a ruhákat a családi helyzet alapján lehetett birtokolni. Akik érdemeket szereztek, megbecsülésben részesültek és kiemelkedtek; akik nem szereztek érdemeket, ha gazdagok voltak is, nem volt hely, ahol mutogathatták volna (vagyonukat).{{refhely|Salát 2013|247. 248. o.}}}}
A kölcsönös felelősség és feljelentési kötelezettség rendszere alapjaiban formálta át a társadalom életét és szerkezetét, ám egyúttal páratlan katonai összetartást is eredményezett. A történészek különböző állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogy ennek a rendszernek vajon a lélekromboló, az egyént elaljasító, vagy éppen a szolidaritást, az összetartást erősítő hatása volt-e jelentősebb.{{refhely|Ciarla 2005|68. o.}}
| |||