„Tellúr” változatai közötti eltérés

 

== Felfedezése ==

Az osztrák származású [[erdély]]i bányamérnök, [[Müller Ferenc József]] ([[1742]]–[[1825]]) az erdélyi [[érc]]ek tanulmányozása során fedezte fel, [[1782]]-ben.<ref>http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/200608-pdf/09-technika-longa.pdf</ref>

{{csonk-szakasz}}.

== Kémiai tulajdonságai ==

Kémiai tulajdonságai a [[szelén]]éire emlékeztetnek. Vegyületeiben az [[oxidációs szám]]a -2 és +6 között változhat. Csak magas hőmérsékleten lép reakcióba [[hidrogén]]nel, ekkor [[tellúr-hidrogén]] (vagy [[hidrogén-tellurid]], H₂Te) keletkezik. [[Halogén]]ekkel azonban könnyen reagál. Levegőn meggyújtva [[tellúr-dioxid]]dá (TeO₂) ég el, lángja kékes színű. [[Kén]]nel, szelénnel, [[nitrogén]]nel és [[foszfor]]ral nem lép reakcióba. Közvetlenül egyesül sok fémmel; vegyületeket képez velük. A kénsav vegyileg oldja (hasonlóan a szelénhez), ekkor [[tellúr-szulfit]] (TeSO₃) keletkezik.

 

== Előfordulása a természetben ==

A természetben elemi állapotban is megtalálható. Főként arany- és ezüstércekben fordul elő. Fontosabb ásványai: [[tellurit]] (TeO₂), [[nagyágit]] (kéntartalmú arany-ólom-tellurit), [[krennerit]] ((Au, Ag)₂Te), [[szilvianit]] (összetétele ez előbbi ásványéval megegyező), [[hessit]] (Ag₂Te). Megtalálható egyes szulfidércekben is. Ritka elem.

 

== Előállítása ==

Általában nem érceiből, hanem a [[réz]] finomításakor keletkező anódiszapból nyerik ki szárítással, majd [[kénsav]] jelenlétében pörkölik. Ezután kilúgozzák: [[kálium-nitrát]]ot és [[nátrium-karbonát|szódát]] kevernek hozzá, majd ezekkel összeolvasztják. Az ekkor keletkező olvadékot kénsav jelenlétében hevítik, ekkor tellúr-dioxid keletkezik. Ebből redukcióval állítják elő.

 

== Felhasználása ==

Főként félvezető- és termoelektromos tulajdonságai miatt használják fel, pl. napelemek gyártásához ([[kadmium]]mal ötvözve). Emellett ötvözőelemként is alkalmazzák. Javítja az ólom ellenállóságát a kénsavval szemben, illetve az acél-és rézötvözetek forgácsolhatóságát. Emellett [[katalizátor]]ként, illetve a gumigyártásban a vulkanizálás elősegítésére is felhasználják.

 

== Források ==

* Nyilasi János: Szervetlen kémia

 

{{commonskat|Tellurium}}