„Egyszerűsített kínai írás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 42 interwiki link migrálva a Wikidata d:q185614 adatába
8. sor:
[[2009]] augusztusában a Kínai Népköztársaság megbízásából széles körű véleménygyűjtés kezdődött a további módosításhoz.<ref>[http://www.china-language.gov.cn/gfhzb/gfhzb/gong_gao.html china-language.gov.cn], 2009.08.18.</ref> <ref>[http://news.xinhuanet.com/focus/2009-04/09/content_11154357.htm xinhuanet.com] (''People's Daily''), 2009-04-09.</ref> <ref>[http://news.xinhuanet.com/edu/2009-04/09/content_11152862.htm xinhuanet.com]</ref><ref>[http://news.xinhuanet.com/english/2009-08/12/content_11871748.htm xinhuanet]</ref>
 
==Az Mérték írásreform==
Az írásjegyek terén az utolsó változtatást az 1950-es években hajtották végre. Az 1949-ben hatalomra került kommunisták egyik fő célkitűzése az írástudatlanság felszámolása volt. Annak érdekében, hogy az írásjegyek tanulását megkönnyítsék, az írásjegyek jelentős részét egyszerűsítették, az őket alkotó vonások számát csökkentették, bár az írásjegyek alapvető szerkezetén nem változtattak. Azóta a hagyományos kínai írásjegyeket, vagyis a „bonyolult írásjegyeket” {{kínai|''fantizi''|''fan-ti-ce''}}nek 繁体字 nevezik, míg az „egyszerű írásjegyeket” {{kínai|''jiantizi''|''csien-ti-ce''}}nek 簡體字 / 简体字 nevezik.<ref name="ramsey143-154">Ramsey 1987, 143-154. o.</ref>
 
Az írásreform gondolata 1892-ben vetődött fel először. A mozgalom célja az volt, hogy az ideogrammák alkotta írást egy latin betűs, alfabetikus írással váltsák fel. Ez nagy segítséget nyújtott volna az analfabetizmus felszámolásában és nagyban megkönnyítette volna az oktatást. A probléma nemcsak akkoriban, de a mai napig megoldhatatlannak bizonyult. A könnyebbség kedvéért azonban nekiláttak az írásjegyek egyszerűsítésének. Ennek köszönhetően a bonyolult írásjegyek mintegy 80%-át sikerült olykor 10–15 vonással is leegyszerűsíteni. 1958-ban a Kínai Népköztársaság Írásreform Bizottsága megalkotta a kínai nyelvre alkalmazott latin betűs átírásrendszert, az úgy nevezett {{kínai|''[[pinyin]]''|''[[pinjin]]''}} átírást. A {{kínai|''pinyin''|''pinjin''}} átírást 1979. január 1. óta a Kínai Népköztársaságban megjelenő idegennyelvű kiadványok kínai nevek és szavak átírására kötelezően használja.<!--(58)--> A latin betűs átírás azonban csak segítséget nyújthat és az írásjegyek mellett kiegészítésül szolgálhat, ám azokat elsősorban a zenei hangsúlyok miatt sohasem válthatja fel. Az írásreform eredményeképpen 1955 óta ma már a kínai írás is vízszintesen, balról jobbra halad, felváltva a hagyományos fentről lefelé vezető oszlopokat. Az újságcikkek címében, a plakátokon és a könyvek gerincén azonban még ma is találkozhatunk függőleges írásjegysorokkal. A másik jelentős változás, amiben a modern kínai könyv különbözik a hagyományostól, hogy most már nem „hátulról” kell fellapozni a köteteket.<ref name="ramsey143-154"/>
 
==Elterjedése==
Nem csak a Kínai Népköztársaságban, hanem [[Szingapúr]]ban is az egyszerűsített írásjegyek a hivatalosak, a kínai nyelvű könyveket, újságokat is ezekkel nyomtatják. Tajvanon azonban mind a mai napig a hagyományos bonyolult írásjegyeket tekintik hivatalosnak. Az elmúlt évtizedben, az 1997-ig, a visszacsatolásig {{kínai|''fantizi''|''fan-ti-ce''}}t használó [[Hongkong]] és [[Makaó]] kulturális hatásának eredményeképpen a Kínai Népköztársaságban is reneszánszát éli a hagyományos írásjegyek használata az olyan nem hivatalos kiadványokon, mint pl. termékismertetők, reklámok, dalszövegek stb.<ref name="Salát 1999, 68. o">Salát 1999, 68. o.</ref>
 
==Az írásjegyek egyszerűsítésének módszerei és logikája:'''<ref group="m">További részleteket lásd: [[:zh:简化字]]</ref>==
 
# A több elemből álló írásjegy összetett, bonyolult tagját egyszerűbb alakkal helyettesítették:
#* 對 → 对; 觀 → 观; 風 → 风 stb.
# Az írásjegy bonyolult elemét az adott szóhoz fonetikailag hasonló vagy azzal megegyező egyszerűbb írásjeggyel helyettesítették:
#* 潔 → 洁; 鄰 → 邻; 極 → 极 stb.
# Egész írásjegy-elemek elhagyása:
#* 廣 → 广; 寧 → 宁; 滅 → 灭 stb.
# Az írásjegy leegyszerűsített kézírásos formáját, változatát tették meg a nyomtatott alaknak:
#* 書 → 书; 長 → 长; 馬 → 马 stb.
# Az írásjegyet az egyszerűbb régi változatával helyettesítették:
#* 涙 → 泪; 網 → 网; 傑 → 杰 stb.
# A bonyolult radikális (vagy gyök-) elem helyett egyszerűbbet szerkesztettek:
#* 體 → 体; 塵 → 尘; 竃 → 灶 stb.
# Az írásjegybe új fonetikai elemet szerkesztettek:
#* 護 → 护; 驚 → 惊; 膚 → 肤 stb.
# Az írásjegyet egy azonos vagy hasonló hangzású írásjeggyel vonták össze::
#* 餘 → 余; 穀 → 谷; 後 → 后 stb.
# Több bonyolult írásjegyet egy, újonnan szerkesztett egyszerű írásjegyben egyesítettek:
#* 髮 és 發 → 发; 儘 és 盡 → 尽; 曆 és 歷 → 历 stb.
# Az egyszerűsített írásjegy-elemeket minden további írásjegyben – ahol az adott elem szerepel – következetesen használják:
#* 門 → 门; 閉 → 闭; 問 → 问 stb.
#* 馬 → 马; 騎 → 骑; 駕 → 驾 stb.
#* 鳥 → 鸟; 鴨 → 鸭; 鴕 → 鸵 stb.
 
==Mértéke==
''Jianhuazi zong biao'', "Az egyszerűsített kínai írás teljes listája" [[1986]]-ra állt teljesen össze, mely a következőket tartalmazta:
* 1. táblázat, mely tartalmaz 350 egyszerűsített karaktert, melyeket nem lehet más karakterekké generálni
21 ⟶ 54 sor:
* 1027 elavultnak ítélt karaktervariáns újbóli átdolgozása [[1993]]-ban. [[Kínai Köztársaság|Tajvanon]], [[Hongkong]]ban ezek elavultak, de mások használatban maradtak.
 
=== Összhangban Japána japán egyszerűsített karaktereivelírásjegyekkel ===
A [[második világháború]] után [[Japán]] is egyszerűsített egy kínai jelkészletetírásjegykészletet, amit a [[japán nyelv]]ben használnak.
 
==További irodalom==