„Kistérség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dzsi (vitalap | szerkesztései) Megszűnés beillesztése |
|||
23. sor:
:Az [[1996]]. évi XXI. területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény [[2004]]. évi módosítása 10/A. § szerint azokban a kistérségekben, ahol nem alakult többcélú társulás ott a [[Közigazgatási Hivatal]] a törvényerejénél fogva megalakította a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, mely a kistérség teljes területén az összes település bevonásával működő a területfejlesztési feladatokat összehangolását végző szervezet. A többcélú társulások mindegyikének része a területfejlesztési feladatoknak a kistérség egészére, az összes önkormányzat bevonásával való ellátása, így ezekben a kistérségben a többcélú társulás látja el a kistérségi fejlesztési tanács feladatát.
;A kistérségek közigazgatási szerepének megszűnése a járási rendszer bevezetésével▼
:2013. január 1-jétől a kistérségek ismét csupán területfejlesztési és statisztikai területi egységek, közigazgatási szerepük megszűnt, egyidejűleg államigazgatási (közigazgatási) területi egységként létrejöttek a járások. A kistérségek területi beosztását (az egyes kistérségek nevét és a hozzájuk tartozó települések felsorolását) továbbra is törvény határozza meg, mivel azt mellékletként beillesztették a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvénybe.<ref>[http://www.kozlony.magyarorszag.hu/hivatalos-lapok/3b1be709e985a66a4158c59f75455f38cd61c95a/dokumentumok/1eb33fb9de7cc84d718d205257bfb25226a2be3c/letoltes Egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CCVII. törvény 1. melléklete, Magyar Közlöny 2012. évi 177. szám, 29803–29866. oldal]</ref>▼
== A kistérségi rendszer működése 2007-től 2012-ig ==
Az [[Országgyűlés]] 2007. szeptember 10-én fogadta el a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény<ref>[http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85568 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról]</ref> módosítását. Ennek eredményeként - Budapest kivételével, ahol a Fővárosi Önkormányzat látja el e feladatokat - mind a 173 kistérségben létrejött a kistérség összes települését magába foglaló többcélú kistérségi társulás. Ezzel hosszabb távon egységesen szabályozható és támogatható rendszer alakult ki a települési önkormányzatok ösztönzött de önkéntes részvételével.
A sokszor 30-40 települést magába foglaló kistérségek azonban nehezen képesek hatékonyan elvégezni közszolgáltatási feladatokat. Az utóbbi időben megfigyelhető,{{mikor}} hogy – a kistérségi együttműködéseknél alacsonyabb szinten – néhány
településre kiterjedő együttműködések jönnek létre egy-egy közfeladat ellátására.<ref>[http://www.szazadveg.hu/files/kutatas/Kozszolgaltatasok-kialakitasa-es-szervezese-a-kistersegek-szintjen.pdf Századvég műhelytanulmányok 12.]</ref>
Miután a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2013. január 1-jén hatályát vesztette, a többcélú kistérségi társulások is megszűntek.
▲
== A kistérségek végleges megszűnése ==
Azzal, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény mellékletét hatályon kívül helyezte, a '''kistérségeket 2014. február 25-ével megszüntette''' a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (264. § (12) bekezdés).<ref>2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, in:[http://kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14026.pdf Magyar Közlöny, 2014. február 24., hétfő]</ref>.
== Lásd még ==
| |||