„Hidrolízis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Előző törölve. Újra létrehoztam a lapot, ez már teljes és nem másolat. |
||
1. sor:
{{
A '''hidrolízis''' (a [[Görög nyelv|görög]] ''hydro-'' [víz] és ''lysis'' [leválás] szavakból) általában a [[Kémiai kötés|kémiai kötések]] [[víz]]molekulák addíciója általi felhasadását jelenti. Egy [[Szénhidrátok|szénhidrát]] hidrolízis útján összetevőire, cukormolekulákra való bomlását (például amikor a [[szukróz]] bomlásakor [[glükóz]] és [[fruktóz]] keletkezik) '''szacharifikációnak''' nevezzük. A hidrolízis vagy a szacharifikáció tulajdonképpen az anyag lefokozódásának egyik változata.
==
Összefoglalva, a hidrolízis az a kémiai folyamat, amelyben egy vízmolekula beépül az anyagba. Egyes esetekben ez az addíció mind az anyag, mind a víz molekuláinak kettéhasadásával jár. Az efféle reakciókban a célmolekula egyik töredéke (vagy a kiindulási anyag) egy hidrogéniont szabadít fel a vízből.
=== Sók ===
A hidrolízis egyik legközönségesebb formája amikor egy híg savnak vagy egy híg bázisnak (vagy mindkettőnek) a sója ionokra bomlik a vízben. Ilyenkor a víz spontán ionizál, hidroxidionok (OH<sup>-</sup>) és hidrogénionok (H<sup>+</sup>) keletkeznek. A só szintén disszociál, az alkotó anionjaira és kationjaira bomlik a vízben. Például a nátrium-acetát vízben oldva felbomlik [[nátrium]]ionra (Na<sup>+</sup>) és [[Ecetsav|acetát]]ionra (CH<sub>3</sub>COO<sup>-</sup>). A nátriumionok kis mértékben reakcióba lépnek a vízben lévő hidroxidionokkal, míg az acetátionok pedig ecetsavat képezve a hidrogénionokkal. Ebben az esetben a hidroxidionok túlsúlya miatt lúgos kémhatású oldat alakul ki.
Erős savak is átmehetnek hidrolízisen. Például a kénsav (H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>) vízben oldása hidrolízissel jár, oxóniumionok (H<sub>3</sub>O+) és biszulfátionok ({{chem|HSO|4|−}}) keletkeznek, majd később még egy hidrogénion leadásával a biszulfátion szulfátionná ({{chem|SO|4|2−}}) alakul. Egyenlettel leírva:
<math> \mathrm{H_2SO_4 + H_2O \rightleftharpoons HSO_4^- + H_3O^+} </math>
<math> \mathrm{HSO_4^- + H_2O \rightleftharpoons SO_4^{2-} + H_3O^+} </math>
A reakciót még technikaibban és pontosabban leírja a [[Brønsted–Lowry sav-bázis elmélet|Brønsted–Lowry-féle sav-bázis elmélet]].
== Észterek és amidok ==
A sav-bázis-katalizált hidrolízisek nagyon gyakoriak; ezek egyik példája az észterek vagy az amidok hidrolízise. Ez akkor fordul elő, amikor egy nukleofil (nukleon-vonzó szer, pl. víz vagy hidroxidion) anyag az észter vagy az amid karbonilcsoportjában lévő szénatommal reagál. Bázikus oldatban a hidroxidionok erősebb nukleofilek a poláris molekuláknál, például a víznél. Savas közegben a karbonilcsoport protonálódik. A végeredmény mindkét hidrolízis esetében egy karbonsav.
Talán a legrégebben ismert és használt folyamat a ''szappanosítás'' (szappan képződése). Ez a trigliceridek (zsírok) hidrolízise erősen lúgos vizes oldatokkal, például nátrium-hidroxiddal (NaOH). A folyamatban glicerin keletkezik, a zsírsavak reagálnak a lúgokkal, közben sókat képeznek belőlük. A sókat szappanoknak nevezik, a háztartásokban széleskörűen elterjedt tisztítószerek.
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Hydrolysis|oldid=613763697}}
== Források ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Kémiai reakciók]]
| |||