„Auschwitz-jegyzőkönyv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
további bővítések
63. sor:
* Krausz Miklós [[Svájc]]ba küldött el egy rövidített változatot.
 
=== Külföldön ===
A Pozsonyból genfi és isztambuli zsidó szervezetekhez elküldött első példányok nem jutottak el a címzettekhez. De a beérkezett auschwitzi hírek és különféle jelentések – köztük a folyamatban lévő magyarországi deportálásokról szólók – is lényegében hatástalanok maradtak, a svájci zsidó szervezetek megtartották az információkat, nem fordultak a nyilvánossághoz. Csak június közepe táján történt változás.
 
Krausz Miklós, a budapesti Palesztina Hivatal vezetője Genfből érkezett megkeresésre 1944. június 19-én elküldte a jegyzőkönyv rövidített angol változatát. Egyben beszámolt a folyamatban lévő magyarországi gettósításról és deportálásról is. Az akcióban közvetítőként rész vett [[Georg) Mantello]] (vagy ''Georges Mantello)'' erdélyi származású zsidó üzletember (kereskedelmi ügynök?), aki akkor [[Salvador|El Salvador]] genfi főkonzulátusának titkára volt. A svájci és az ott működő nemzetközi zsidó szervezetektől függetlenül, „saját szakállára” elküldte a Krausz Miklóstól érkezett anyagot svájci prominens személyeknek és újságíróknak. A téma rövidesen a svájci lapok oldalára is felkerült.<ref>Haraszti György 16. o.</ref> <ref>Randolph L. Braham 788. o., 1219. o.</ref>
 
Közben a jegyzőkönyv teljes szövege is megérkezett Svájcba. Egy Weissmandel rabbi által május 22-én elküldött példány legkésőbb június 13-án eljutott Jaromír Kopeczkýhez, a száműzött csehszlovák kormány genfi képviselőjéhez<ref>Haraszti György 18. o.</ref>, aki tájékoztatta Gerhardt M. Riegnert, a [[Zsidó Világkongresszus]] főtitkárát (ő pedig június 24-én a brit, az amerikai és a csehszlovák kormányt<ref>Haraszti György 16. o.</ref>); valamint a jegyzőkönyv teljes szövegét átadta (többek között) a WRB ''(War Refugee Board,'' Háborús Menekültügyi Hivatal) svájci képviselőjének, aki az irat kivonatát, majd október közepén a teljes szöveget megküldte [[Washington (főváros)|Washingtonba]]. Június 26-án Kopeczký egy kivonatot küldött a száműzött csehszlovák kormánynak [[London]]ba, mellékelten felhíva a figyelmet a magyarországi zsidóság folyamatban lévő Auschwitzba történő deportálására is. Július 4-én a csehszlovák kormány továbbította a kivonatot a szövetséges hatalmak kormányaihoz és javasolta a láger és az odavezető vasútvonalak bombázását (ami nem történt meg).<ref>Haraszti György 20. o.</ref>
 
Még május elején a szlovákiai ''Munkacsoport'' (vagy ''Mentőbizottság)'' két vezetője személyesen adott át egy példányt Giuseppe Burziónak, a pozsonyi pápai nunciusnak. Burzio továbbította is a [[Vatikán]]nak, ám az olaszországi hadiesemények miatt az irat talán csak októberben ért célba; egy rövid kivonata azonban a nyár folyamán minden bizonnyal eljuthatott [[Róma|Rómába]]. Megérkezhetett viszont a teljes jegyzőkönyv Angela Rottától, a budapesti pápai nunciustól.<ref>Haraszti György 34. o. / 29. sz. jegyzet és 66. o. / 85. sz. jegyzet</ref>
 
1944. június 20-án Mario Martilotti, a Vatikán képviselője egy szlovákiai kolostorban találkozott és több órás beszélgetést folytatott két auschwitzi szökevénnyel (Vrbával és a később megszökött Mordowicz-cal), hogy ellenőrizze a beszámolók tartalmának hitelességét. Utána [[Bern]]ben tájékoztatta az amerikai követség munkatársát is, aki a WRB svájci képviselőjeként mindent továbbított főnökének Washingtonba.<ref>Haraszti György 18. o.</ref> Röviddel Martilotti küldetése után nyugati vezetők Horthy Miklóshoz fordultak, „hogy vessen véget a zsidóellenes intézkedéseknek és deportálásoknak. A pápa június 25-én intézett személyes kérést Horthyhoz, melyet június 26-án követett [[Franklin D. Roosevelt|Roosevelt]] amerikai elnök figyelmeztetése, majd június 30-án [[VI. Gusztáv Adolf svéd király|Gusztáv svéd királyé]]. Nem kétséges, hogy ezek az üzenetek fontos, ha nem döntő szerepet játszottak Horthy július 7-i döntésében, mellyel megtiltotta a további deportálásokat Magyarországról.”<ref>Randolph L. Braham 790. o.</ref>
 
== „Auschwitzi jegyzőkönyvek” ==
Az auschwitzi koncentrációs táborból Vrba és Wetzler előtt is többen megszöktek. A lágerben történtekről, a gázkamrákról korábban is érkeztek hírek, bár nem ilyen kimerítő részletességgel. Néhányan kimondottan azzal a céllal szöktek meg, – mint Vrba és Wetzler is –, hogy tájékoztassák a világot az ott folyó szörnyűségekről, és hogy segítsenek megakadályozni a további tömeges gyilkosságokat. Az ő beszámolóikat nevezték később ''auschwitzi jegyzőkönyvek''nek.
 
* Közülük a leghíresebb és a legnagyobb jelentőségű kétségtelenül az 1944. április legvégén készült ''Vrba–Wetzler jelentés'' volt. Ezért az auschwitzi koncentrációs táborról szóló történeti munkákban ezt ún. első '''''Auschwitzi jegyzőkönyv''''' néven említik.
 
* A következő hónap végén, 1944. május 27-én<ref>Randolph L. Braham 786. oldalán tévesen: április 27-én</ref> ''Arnošt Rosin'' (szül. Snina, 1912) szlovákiai zsidó és ''Czeslaw Mordowicz'' (szül. Mlawa, 1921) lengyel zsidó fogolynak sikerült megszöknie Auschwitzból. Június 10-én [[Liptószentmiklós]]on mondták el beszámolójukat, mely főként a Vrba és Wetzler szökése után történteket foglalta össze. Elbeszélésük alapján szintén Oskar Krasňanský, már Pozsonyba visszatérve készített német nyelvű jelentést. Ezt a dokumentumot a szakirodalom az ún. második '''''Auschwitzi jegyzőkönyv'''''ként tartja számon.<ref>Haraszti György, 54., 56. o. / 67. sz. jegyzet</ref> Ez az irat tudósít az első magyar fogolycsoportok Auschwitzba érkezéséről. Az első, május 10-én érkezett transzport foglyait még életben hagyták; a május 15-étől érkezett foglyok tízezreinek azonban „csak mintegy 10 %-a került táborba, a többieket rögtön elgázosították és elégették. Birkenau létesítése óta még sohasem gázosítottak el [egyszerre] ilyen sok zsidót.”<ref>In: ''Auschwitzi jegyzőkönyv,'' 2005; 61. o. Haraszti György fordítása.</ref>
 
* A „lengyel őrnagy”-ként emlegetett ''Jerzy Tabau'' (Tabeau), francia származású krakkói orvostanhallgató (eredeti neve Jerzy Wesolowski vagy Weselowski), 1943. november 19-én szökött meg Auschwitzból. A három közül az ő beszámolója a legkorábbi, mégis ezt nevezi ún. harmadik '''''Auschwitzi jegyzőkönyv'''''nek a szakirodalom. „Magyarországon 1944-ben sem az ő, sem Rozin–Mordowicz jelentését (az ún. második ''Auschwitzi jegyzőkönyv''et) nem említik.”<ref>Haraszti György, 5. o. és 24. o. / 4. sz. jegyzet</ref>
 
Az ún. második és az ún. harmadik jegyzőkönyv magyar nyelven megjelent az ''Auschwitzi jegyzőkönyv'' 2005. évi kiadásában. (Lásd lejjebb!).
 
''Auschwitzi jegyzőkönyv''ön a magyar szakirodalomban továbbra is a Vrba–Wetzler-jelentést értik. Ennek ''teljes'' szövege 1944. október közepén érkezett meg Bernből Washingtonba. „Csak november 26-án – amikor már a gyorsan előretörő szovjet hadsereg érkezését megelőzendő, folyamatban volt a birkenaui krematórium felszámolása – került sor a (három) jelentés közzétételére, illetve részleteinek szélesebb körben történő publikálására a prominens amerikai vasárnapi és hétfői lapokban, majd a nemzetközi sajtóban. Jókor.”<ref>Haraszti György, 20. o.</ref>
 
==Jegyzetek==