„Szeldzsuk-dinasztia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
bevezetőből le a történetbe
5. sor:
 
Szeldzsuk volt nagyapja a [[Nagyszeldzsuk Birodalom|Nagyszeldzsuk Birodalmat]] (1037–1194) megalapító [[I. Tugrul]]nak. Birodalmuk legnagyobb kiterjedése idején a [[Pamír]]tól a [[Földközi-tenger]]ig terjedt. [[Ázsia|Közép-Ázsia]] és a [[Közel-Kelet]] egyes területeit uralták a [[11. század]]tól a [[14. század]]ig.
 
A birodalom széthullása után, romjain utódállamok jöttek létre, amelyek közül a nyugati, [[Bizánc]]cal határos területek szeldzsuk török államalakulata mint [[Ikóniumi Szultánság]] (Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam, illetve „anatóliai szeldzsukok”) vált ismertté, elsősorban [[Konya]] (Ikónium) központtal.
 
A 13-14. század fordulóján egy [[Oszmán]] nevű törzsfő, maga köré gyűjtve a kóborló török szabadcsapatokat, egyre nagyobb hatalomra tett szert, és szolgálataival önálló fejedelemséget érdemelt ki a rúmi szultántól. Kis-Ázsia szeldzsuk fennhatósága megindította azt a folyamatot, amelynek során a későbbiekben létrejöhetett az [[Oszmán Birodalom]].
 
A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket ([[Törökország]], [[Azerbajdzsán]], [[Türkmenisztán]]).
 
== Történetük ==
22 ⟶ 16 sor:
Maliksáh halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az [[anatólia]]i régiót. [[1194]]-ben [[Ala ad-Dín Tekis]], [[Hvárezm Birodalom]] uralkodója legyőzte Togrult és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az [[anatólia]]i szultanátus maradt fenn. A [[13. század]]ban a dinasztia hanyatlásnak indult, [[1260]]-as években [[Ázsia|Ázsiából]] érkező törzsek kis emirátusokra ''(beylik)'' darabolták a területet. Az egyik törzs, az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] végül kiemelkedett és meghódította a többit.
 
A birodalom széthullása után, romjain utódállamok jöttek létre, amelyek közül a nyugati, [[Bizánc]]cal határos területek szeldzsuk török államalakulata mint [[Ikóniumi Szultánság]] (Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam, illetve „anatóliai szeldzsukok”) vált ismertté, elsősorban [[Konya]] (Ikónium) központtal.
 
A 13-14. század fordulóján egy [[Oszmán]] nevű törzsfő, maga köré gyűjtve a kóborló török szabadcsapatokat, egyre nagyobb hatalomra tett szert, és szolgálataival önálló fejedelemséget érdemelt ki a rúmi szultántól. Kis-Ázsia szeldzsuk fennhatósága megindította azt a folyamatot, amelynek során a későbbiekben létrejöhetett az [[Oszmán Birodalom]].
 
A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket ([[Törökország]], [[Azerbajdzsán]], [[Türkmenisztán]]).
 
== Kapcsolódó szócikkek ==