„Becslés” változatai közötti eltérés

A [[matematika|matemetikámatemetikában]]ban az ''[[approximáció]]'' vagy ''becslés'' jelenti tipikusan azt az eljárást, amikor egy mennyiség alsó-felső határait, vagy magát a mennyiséget pontoisan nmenem lehet pontosan meghatározni, csak közelítésközelítő érték meghatározására van lehetőség. Ekkor vagy aaa kiiduláskiindulási adat [[bizonytalan]] vagy egyéb adatokból közvetlenül nem származtatható, illetve az eljárás kimenete nem határozható meg egzakt módszerekkel.

* A [[projektmenedzsment] vagy a [[mérnök]]i gyakorlat használja a becslést, főként tervezésnél, illtveilletve a [[projekt tervezésprojekttervezés]] esetén. Több eljárásban is szerepel a becslés, általában a folyamat a következők szerint épül fel:

**[[struktúra|struktúrálstruktúrált]]t tervezés,

A becslés [[matematika]]i oldalról történhet [[extrapoláció]]val, átlagszámítással, bizonyos valószínűségszámítás alapjan, (pl.Monte CarlóMonte Carlo-szimuláció).

A Buffon -féle tű eljárással például a [[pí]] értéke becsülhető igen jól.

==Delphi -módszer==

A Delphi -módszer (konszenusonkonszenzuson alapuló) becslés. A résztvevőknek bizonyos tapasztalatuknak kell lennie az adott területen, aholaahol a becslést el kell végezni.

* a fentiek alapján a résztvevők tapaszatalataik lapajánalapján elvégzik a becslést;

==WAVE -módszer==

A WAVE„WAVE” elnevezés az angol '''W'''eighted '''AVE'''rage - súlyozott átlag - szavakból származik. A Delphi módszer továbbfejlesztett változata. A fentiekben leírt módon konszenzuson alapuló becslést végeznek a résztvevők, azzal a különbséggel, hogy nem egy értékre, hanem három értékre kell becslést adni:

* a legjobb esetre BC (Best case)

* a legrosszabb esetre WC (Worst case)

* a legvalószínűbb esetre ML (Most likely)

==Objektum alapúObjektumalapú becslés==

Akkor használható, ha a becsülni kívánkívánt érték, de inkább értékek valamilyen egység alapján, lineárisan határozhatók meg. Ebben az esetben két becslési paramétert kell meghatározni:

Általában - főként ellenőrzési céllal - egy-egy becslést több módszerrel is célszerű véágrehajtanivégrehajtani, és az eredményeket összevetni. Ha nincsen túl nagy eltérés, akkor feltehetőleg jó a becslés (különösen akkor, ha független csoportok vagy személyek végezték a becslést). Ellenkező esetben célszerű újabb becsléseket készíteni.

Gyakran a becsléssel összefüggő információk számának növekedése jobb (pontosabb) becslést tesz lehetővé. fentiekre tekintettel a például a [[projektmenedzsment]] gyakorlatban a tervezésnél, ahol a becslések a leggyakrabban használatosak, a következő kategóriákat használják a becslések "jóságára"„jóságára”:

A pozitív és negatív irányú eltérések assimmetriájátaszimmetriáját az aza (kísérletileg igazolt) emberi tuajdonságtulajdonság magyarázza, (amit kísérletileg igazoltak) hogy hajlamosak vagyunk optimistán becsülni: pozitív irányban inkább túlbecsülünk, mint alul.

[[Kategória:projektmenedzsmentProjektmenedzsment]]