Wikipédia

„Bázel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Bázelben, nem Bázelban
87. sor:
A [[rómaiak]] kr. e. 44-ben foglalták el Bázelt.
 
A város neve az első írásos emlék alapján Basilia volt (374-ből származik). A münsteri dombon ekkoriban egy erődítmény volt. A várost sokszor támadták meg a [[germánok|germán]] törzsek. Az [[5. század]]ban a [[frankok]] foglalták el, és [[900]]-ig a ''Frank Birodalom'' része volt. Ezután [[Burgundia]] része lett. A [[7. század]]ban [[püspökség]] lett a város. [[917]]-ben a [[magyarok]] felégették Bázelt. [[1032]]-ben a [[Német-római Birodalom]] foglalta el.
 
II. Henrik császár 1019-ben felszentelte a monostort. [[1100]] körül városfalat kezdtek el építeni, de csak a 14. század elejére fejezték be. Henrik von Thun püspök alatt [[1225]] körül építették az első Rajna-hidat.
 
[[1348]]-ban Bázelt megtizedelte a [[pestis]], és a városnak 8 év múlva ismét katasztrófával kellett szembesülnie,: Közép-Európa eddigi legnagyobb földrengése és az utána következő tűzvész döntötte romba a várost. [[1460]]-ban [[II. Piusz pápa]] megalapítja az első egyetemet a mai Svájc területén. 1471-ben III. Frigyes császár vásárjogot adományozott Bázelnek.
 
A [[bázeli zsinat]] 1431 és 1449 között tartotta ülését, amelyen V. Félix ellenpápát 1439-ben megválasztották. 1433 körül megalapítják az első papírgyárat a városban.
 
A sváb ill. svájci háborúban [[1499]]-ben Bázel a [[Svájc]]i államszövetség része lett, ennek ünnepélyes ceremóniája [[1501]]. július 13-án volt. [[1529]]-ben a reformáció elérte a várost. A püspöknek Jurába kellett mennie emiatt. [[1543]]-ban a városban adták ki az első teljes tankönyvet az emberi anatómiáról. A könyv címe De Humanis Corporis Fabrica. A pestis 1576–[[1578]] között ismét felütötte a fejét., és még háromszor visszatért 30 év alatt. Először [[1582]]–[[1583]]-ban, [[1593]]–[[1594]] között, majd [[1609]]–[[1611]]-ben.
 
[[1795]]-ben a bázeli béke vetett véget [[Franciaország]], [[Spanyolország]] és [[Porosz Királyság|Poroszország]] háborújának. [[1815]]-ben a [[bécsi kongresszus]] a püspökséget felosztotta Bázel és [[Bern]] között.
145. sor:
A német Svájc más régióival ellentétben, Bázel általában EU-pártian és balliberálisan szavaz.
=== Címer ===
Bázel város címere megegyezik Basel-Stadt kanton címerével, balra kunkorodó püspöki pásztorbot képével. Három vizszintesvízszintes vonal töri meg a botot, amely az alján kiszélesedik és három cikkbe szakad. A címer tartói általában [[oroszlán]]ok, [[vadember]]ek, [[angyal]]ok, és a 15. századtól már [[baziliszkusz]]ok is.
 
A címer először a 11. században jelent meg, akkor még fabottal, amelyen a kunkor aranyból volt. A címer mai formája a 12. századból származik.<ref>[http://www.ngw.nl/int/zwi/kanton/basels.htm Basel-Stadt kanton egy címerlexikonban]</ref>
=== Alkotmány ===
Bázel városában a kormányzati és a helyhatósági jogokat egyaránt a Basel-Stadt kanton gyakorolja, így a település maga sem törvénykező, sem végrehajtó hatalommal nem rendelkezik. A végrehajtó hatalmat a kanton kormányzótanácsa ''(Regierungsrat)'', a törvénykezőt a nagytanácsa ''(Großer Rat)'' gyakorolja. A települési és a kantoni kormányzat ilyen összevonása szokatlan Svájcban.
=== Testvérvárosai ===
* {{Nicaragua}}, [[Puerto Cabezas]]
169. sor:
[[Fájl:BaselBadBahnhof 6746a.jpg|thumb|right|''Badischer Bahnhof'']]
[[Fájl:Basel - Regio-S-Bahn Basel - Netzplan (mit Hintergrund).jpg|thumb|right|A bázeli S-Bahn hálózata]]
A város területén három távközlekedésre használt pályaudvar található. A Központi Pályaudvarról ''(Centralbahnhof)'' indulnak a belföldi járatok Zürich, [[Bern]]/[[Luzern]] és [[Delémont]] irányokba, és a nemzetközi vonatok Németország és [[Olaszország]] felé. Ugyanahhoz az épületkomplexumhoz tartozik a francia pályaudvar, ahonnan a francia vasúttársaság, az [[SNCF]] közlekedtet Mulhouse–Paris/Brüssel irányokba szerelvényekszerelvényeket. A német vasúttársaság ([[Deutsche Bahn]]) üzemelteti a város északi részén található Badischer Bahnhof-ot ''(Basel Bad Bf)''.
 
=== Autó ===
183. sor:
Bázelben számos komoly múltra visszatekintő hotel és vendéglátóipari egység van.
 
A großbáseligroßbaseli ''Hotel Les Trois Rois'' közvetlenül a Rajnaparton, a ''Mittlere Brücke'' mellett áll. Európa egyik legrégebben nyilvántartott szállodája (az első említés ''Gasthof Drei Könige'' néven 1681-ből származik). Sok történelmi személyiség szállt meg itt (például [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]], [[Theodor Herzl]], [[Johann Wolfgang von Goethe]], [[Voltaire]], [[Pablo Picasso]], [[Thomas Mann]], [[Marc Chagall]], [[Richard Wagner]] és a [[The Rolling Stones]]. Memoárjaiban [[Giacomo Casanova]] is azt írja, hogy a ''Drei Könige'' a város legjobb szállója. Európa vezető hoteljei közé tartozik még a ''Luxushotel'' is. Az 1884-es építésű, Amadeus Merian által tervezett klasszicista épületet 2004–2006 között átfogóan renoválták, rekonstruálták és kibővítették. Mivel Basel vásárváros, számos más hotellel is rendelkezik, amelyek közül aránylag sok a 4-5 csillagos.
=== Könyvkiadás ===
Az egyetem alapítása a [[nyomda|nyomdászatot]] és a [[könyvkiadás]]t is fellendítette. Ma is több mint 15 könyvkiadó található a településen.
197. sor:
 
=== Múzeumok ===
Bázel legfontosabb múzeuma a Városi Múzeum. A Művészeti Múzeumban a 19.-20. századi művészek tárgyai láthatóak.
 
További múzeumok:
210. sor:
[[File:Basel 2012-10-02 Mattes (141).JPG|thumb|right|Az egyetem növénykertje]]
=== Oktatás ===
Bázel egyetemi város. A [[Bázeli Egyetem]]et ''(Universität Basel)'' 1460-ban alapították, karai a következők: teológia, jog, bölcsészettudomány, orvostudomány, közgazdaság, természettudomány és pszichológia. Nemzetközi hírű az intézmény biocentruma ''(Biozentrum der Universität Basel)''. Az egyetem mellett egy szakfőiskola is található a városban, amelynek a neve Északnyugat-Svájci Szakfőiskola (németül: ''Fachhochschule Nordwestschweiz (FHNW)''). Ez a központosított vezetésű intézmény 8 főiskolát foglal magába. Említésre méltőméltó még harmadik helyen Bázel Város Zeneakadémiája ''(Musik-Akademie der Stadt Basel)'' amelynek része egy zeneiskola és a ''Schola Cantorum Basiliensis''. Negyedik helyen áll a nevezetességi sorrendben a Népfőiskola ''(Volkshochschule)'', amely a felnőttképzésben vállal szerepet.
 
=== Média ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bázel”