„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
149. sor:
A császár által elhagyott Német Lovagrend szerződést kötött Moszkvával (1517 – lásd feljebb). Albert Hohenzollern követelte a [[Királyi Poroszország]] és Warmia visszaadását, meg a kártalanítást az ötven éves lengyel megszállásért. 1519 decemberében a [[Toruń|toruni]] szejm<ref name=sejm/> elhatározta a háború megkezdését a Lovagrend ellen. A lengyel hadsereg [[Pomerániai vajdaság|Gdański Pomeránián]] keresztül indult el [[Kalinyingrád|Königsberg]] (''Królewiec'') felé. 1520 áprilisában délről a mazóviai hadsereg, nyugatról viszont – [[Gdańsk]] hadserege ([[Klaipėda]] ostroma) támadta meg a Lovagrend államát. Júliusban a lovagrend hadserege ellentámadást indított Mazóviára, Warmiára és Nagy-Lengyelországra.
Novemberben elkezdődött [[Gdańsk]]
A Magyarország ellen tervezett új török támadás miatt, az új német császár, [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] a hadműveletek azonnali abbahagyására szólította fel a feleket. 1521. április 5-én aláírták a négy éves fegyverszünetet és 1525. április 8-án – krakkói szerződést, amelynek értelmében az egész lovagrendi vagyon és hivatalok átkerültek az egyházi hatalom alól a világi alá, Albert viszont feloszlatta a rendet és luteranizmusra tért át. A Rendi Poroszország lett a Lengyel Királyság öröklött hűbéri földje ([[Porosz Hercegség]], [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Prusy Książęce'' - Hercegi Poroszország) név alatt és maradt [[Hohenzollern-ház]] kezében. Április 10-én Albert letette a hűségesküt Öreg Zsigmondnak a [[krakkó]]i főtéren (ezt a lengyel történelemben „porosz hódolatnak” – ''hołd pruski'' - hívják).
|