„Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
[[Fájl:Boleslaus I.jpg|thumb|left|160px|Vitéz Boleszláv [[Jan Matejko]] képén]]
[[Fájl:Polska 992 - 1025.png|thumb|250px|I. Mieszko és Vitéz Boleszláv állama: rózsaszínel I. Mieszko állama (992), piros vonal - Lengyelország határai 1025-ben]]
Mieszko halála után fia, '''[[I. Boleszláv lengyel király|Vitéz Boleszláv]]''' (''Bolesław Chrobry'') került a trónra. Őt tekinthetjük Lengyelország valódi megalapítójának. III. Ottó szövetségese volt, aki szimbolikusan királlyá koronázta őt 1000-ben és hozzájárult érsekség alapításához, Gnieznóban. Egyelőre mégsem lett Boleszláv jogailag királlyá, pedig [[II. Szilveszter pápa]] állítólag küldött neki koronát. A legenda szerint ezt végül a magyarok kapták meg, [[I. István magyar király|I. István]] számára. III. Ottó már 1002-ben meghalt, Boleszláv kihasználva a zűrzavart a császár halála után, megszerezte Lausitzot.
1002-ben elűzték [[III. Boleszláv cseh fejedelem|Vöröshajú Boleszláv]] cseh fejedelmet. A következő évben Vitéz Boleszláv segítségével visszatért, de kegyetlenkedései miatt újból elűzték. Ezúttal a lengyel fejedelem már nem segítette, hanem foglyul ejtette, megvakíttatta, és haláláig egy lengyel várba záratta, majd elfoglalta a cseh trónt. Így, Vitéz Boleszláv uralma alá került Csehország, Morvaország, Kis-Lengyelország és (Gallus Anonymus gesztája alapján) valószínűleg a mai Észak-Szlovákia is.
| |||