'''Musztafa Bayraktar''' ([[1755]] -– [[1808]]. [[november 15]].): török [[nagyvezír]]. Szegény szülőktől származva, szerencséje és vitézsége által küzdötte föl magát. Mint ruszcsuki pasa, szerencsével harcolt az oroszok ellen ([[1806]]). Ekkor történt, hogy a janicsárok [[III. Szelim]] szultánt letették, és helyébe [[IV. Musztafa|IV. Musztafát]] emelték a trónra ([[1807]]). Bayraktar ekkor [[Konstantinápoly]]ba jött hadseregével és Musztafa helyébe ennek testvérét, [[II. Mahmud]]ot emelte a trónra ([[1808]]. [[július 28]].), miután a [[janicsár]]ok Szelimet időközben meggyilkolták. Mint a szultán nagyvezíre, a janicsárok megsemmisitésére törekedett. Célját nem érte el; a janicsárok [[1808]]. [[november 15]]-én ismét fellázadtak, megtámadták a szerájt és [[IV. Musztafa]] visszahelyezését követelték. Bayrakdar vitézül védte magát, mikor pedig a janicsárok felgyújtották palotáját, Musztafát megfojtatta és fejét odadobta a lázadóknak, magát pedig az épülettel együtt a levegőbe repítette.