„Kunágota” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DJS (vitalap | szerkesztései) →Története: +1 forrás |
DJS (vitalap | szerkesztései) →Nevének eredete: Polgármestere |
||
23. sor:
== Nevének eredete ==
A település neve az először betelepülő [[kunok]]ra és a falu egykori templomának védőszentjére utalhat.
== Története ==
A Kunágota helynév első említése egy [[1463]]-as oklevélből ismert, de a mai település nem pontosan a középkori romokon épült. A [[középkor]]i települést az [[1596]]. évi tatár pusztítás néptelenítette el. Mai területe már az [[avarok|avar]] korban is lakott volt.
[[1844]]-ben újraalapította a Magyar Királyi Kamara, [[Csongrád vármegye|Csongrádból]], [[Heves vármegye|Hevesből]] és [[Pécska|Pécskáról]] toborzott, jelentős részben egyazon rokonságból kikerülő telepesekkel. Ekkor szerveződött a környéken az állami dohánymonopólium ellátására a [[dohány]]kertészet, és az alapítók célja az volt, hogy tartósan kielégítsék a dohánytermesztés hatalmas munkaerőigényét. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében a levél és az ennek fűzésére használt tű. Az első időkben a betelepítést irányító Geöcz László után Gőcz-telepnek (más források szerint Geötztelepnek<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_3/001_a_csanadi_regio.htm Tóth Ferenc: A csanádi légió]</ref>) is nevezték.
A gyors ütemű, jól tervezett betelepítésből kifolyólag a település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző:
35. sor:
Mindegy no, örüljünk neki, ha az angolok azt képzelik, hogy minden alföldi falu olyan kiléniázott,
mint Kunágota.|Móra Ferenc: Mit találtam a cirokföldön?}}
A fiatal község a szociológusok érdeklődését is felkeltette, az évtizedek során számos tanulmány foglalkozott a település társadalmával.
Kunágota népessége az iparági igényeknek megfelelően jelentős ütemben gyarapodott: [[1869]]-ben mindössze 2353, [[1930]]-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A növekedés elsősorban csak a belterületet érintette. A külterületi népesség [[1930]]-ban meghaladta a 2000 főt, melyből azonban mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt.
Az első világháborúban 216 kunágotai származású katona halt hősi halált.<ref>[http://kunagota.hu/res/dokumentumok/ujsag/ujsag8.pdf Kunágota (időszakos folyóirat; 2014. július 30., II. évfolyam 7. szám)]</ref> A második világháború idején, [[1944]] nyarán a községből az itt élt zsidó családokat [[Auschwitz]]ba hurcolták. A 70 zsidó lakosból csak tízen élték túl a [[holokauszt]]ot, ők a háború után elhagyták a települést.
A község az [[1950-es megyerendezés]]sel [[Békés megye]]i település lett; előtte [[Csanád vármegye|Csanád vármegyéhez]] tartozott.
47 ⟶ 49 sor:
[[2001]]-ben a település lakosságának 98%-a [[Magyarok|magyar]], 2%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/04/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
=== Önkormányzati választások eredménye ===
A település polgármesteri tisztségét a rendszerváltás óta folyamatosan Pápai Zoltán látja el<ref>[http://hir6.hu/cikk/94804/kunagota_foutcajat_nem_meterben_idoben_merik_olyan_hosszu Kunágota főutcáját nem méterben, időben mérik, olyan hosszú.] Hír6.hu 2014. március 11. (letöltve: 2014. augusztus 3.)
</ref> különböző pártok és helyi együttműködések jelöltjeként (1998-ban az MDF, az FKGP, a KUNÁGOTAI IPART. és a KÖZSÉGI GAZDAKÖR, 2002-ben az MDF, az FKGP, a FIDESZ és az IPAR-GAZDAKÖR, 2006-ban az MDF és az IPAR-TESTÜLET közös jelöltjeként, 2010-ben pedig a Fidesz jelöltjeként indult<ref name=":1">[http://www.valasztas.hu Nemzeti Választási Iroda]</ref>). 2010-ben a helyi román kisebbségi önkormányzati választáson 39 szavazó vett részt.<ref name=":1" />
== Nevezetességei ==
* [[Móra Ferenc]] [[1926]]-ban honfoglalás kori lovas sírokat tárt fel itt.
54 ⟶ 59 sor:
* Augusztusban rendszeresen megrendezik a Kunágotai Lovasnapokat, amelyen lovas versenyek, fogathajtás, bemutatók szórakoztatják az érdeklődőket.
* 2000-ben rendeztek először falunapokat az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódóan. Azóta minden évben kétnapos ünnepségsorozattal emlékeznek meg Szent István napjára.
* A mai katolikus templom védőszentje, Imre napján megrendezett búcsúra a környező településekről is sokan visszajárnak.
== Híres emberek ==
* Itt született [[Balta Manó]] orvos.
* Itt
* Itt született [[Seres József (szerkesztő)|Seres József]] szerkesztő, kritikus, pedagógiai író ([[1910]]. [[január 4.]] – [[Budapest]], [[1984]]. [[október 9.]])
* Itt született [[Varga Mihály (újságíró)|Varga Mihály]] újságíró ([[1928]]. [[január 4.]])
| |||