„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-32-2” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Scott on the Rover - GPN-2000-001306.jpg|bélyegkép|270px269px|jobbra|A [[Pavlics Ferenc|Pavlicsék]] kifejlesztette [[holdjáró|holdautót]]<br>[[David Scott|Dave Scott]] parancsnok vezeti a Holdon]]
Az '''Apollo–15''' az [[Apollo-program]] kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a [[Hold]]ra. [[David Scott|Dave Scott]] parancsnok és [[James Irwin|Jim Irwin]] holdkomp pilóta a küldetés 13 napos idejéből három napot tartózkodott a holdfelszínen, négy holdsétát végezve.
 
Az Apollo–15 már „J-típusú” repülésként jutott a Holdra, amely hosszabb tartózkodási időt, bővített műszerkészletet és tudományos programot jelentett. Az [[űrhajó]] [[1971]]. [[Július 26.|július 26-án]] indult, a parancsnok David R. Scott, a parancsnoki modul pilóta Alfred M. Worden és a holdkomp pilóta James B. Irwin volt. Az expedíció célkitűzése a program első három repülésén már megkezdett tudományos kutatómunka folytatása, új vizsgálatok végrehajtása volt. A részletes kutatómunka érdekében a holdkompot több készlet szállítására tették alkalmassá, hogy a Holdon való tartózkodást 68 órára növelhessék.
 
Az Apollo–15 legnagyobb újítása az első [[holdjáró]] (holdautó) feljuttatása és használata volt, amely megkönnyítette az űrhajósok munkáját. A holdautóval 27,9&nbsp;km-es utat tettek meg, de alkalmas lett volna 60&nbsp;km megtételére is, azonban biztonsági okokból a holdkomptól sohasem távolodtak el 7&nbsp;km-nél messzebbre vele. A holdjáró tervezését a magyar származású [[Pavlics Ferenc]] vezette mérnökcsoport végezte. Az asztronauták már az újabb típusú, főként a holdjáró szabta követelmények miatt áttervezett, a mozgást megkönnyítő [[Űrruha|űrruhában]] repültek. Újdonságként a program keretében először Scotték juttattak ember irányította űrhajóról indított szondát Hold körüli pályára, amely a [[gravitáció]]s teret és a [[Napszél|napszelet]] vizsgálta. Végül [[Augusztus 7.|augusztus 7-én]] sikerrel hazatértek a [[Föld]]re.
 
Az űrhajósok felállították a harmadik [[ALSEP]] (Apollo Lunar Surface Experiment Package) mérőállomást, és megteremtették az összeköttetést a [[Föld]]del, kezdetét vette a korábban felállított ALSEP állomásokkal együtt a Hold távolságának három pontos [[lézer]]bemérése a Földről, ezen kívül a három felszíni holdséta alatt összesen 77 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyűjtöttek.