„Alaviták (vallási közösség)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
16. sor:
Az [[első világháború]]t követően az Oszmán Birodalom közel-keleti birtokait a [[Népszövetség]] az [[Egyesült Királyság]] és [[Franciaország]] igazgatása alá helyezte (a korabeli elnevezéssel élve mandátumterületek lettek). [[Szíria]], [[Libanon]] és ideiglenesen [[Hatay (tartomány)|Hatay]] francia fennhatóság alá került. Az egyik alavita vezető, [[Száleh el-Ali]] azonban már 1919-ben [[Ali Ali felkelés|felkelést]] robbantott ki a francia uralom ellen, melyet azonban a terület új urai levertek, de az alaviták ellenségeskedésének megszüntetésére, [[1920]]-ban a mandátumterületen belül létrehozták az autonóm [[Alavita Állam]]ot, mely [[Latakia]] és [[Tartúsz]] környékét foglalta magába. [[1936]]-ban ezt az államot a francia hatóságok a szunnita politikai szervezetek kérésére felszámolták, beolvasztva az autonóm Szíriába.
[[1939]]-ben a jelentős alavita közösséggel rendelkező Hatayt népszavazás eredményeként Törökországhoz csatolták. A [[második világháború]]t követően Szíria és Libanon is független állammá vált. [[1966]]-ban Szíriában a többségében alavitákból álló [[Baasz Párt (Szíria)|Baasz Párt]] vette át a hatalmat, [[1970]]-ben pedig, az ún. [[Javító forradalom]] következtében a szintén alavita [[Háfez el-Aszad]] került hatalomra. Az Aszad család hatalomra jutását követően a helyi alavita közösség vált az ország politikai életének legfontosabb tényezőjévé (annak ellenére, hogy
== Vallási nézeteik ==
| |||