„Tálodi kolostorrom” változatai közötti eltérés

Magyarország egyik legrégibb [[Pálos rend|pálos]] kolostora volt a tálodi. A mai [[Nagyvázsony]] és [[Pula_(település)|Pula]] településeket összekötő műúttól délre találhatók a romjai, a Kinizsi-forrás mellett.

 

A kolostort Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. A romoktól kissé lejjebb, egy kőből rakott medencénél fakad a Kinizsi-forrás. Ez a még ma is patakot adó bővizű forrás nyújtott lehetőséget a kolostor alapítására. A hajdan itt álló templomot és kolostort a XIII. sz. végén a Gyulaffy család alapította. A XIII. sz. közepén alapított szerzetesrend számára épült monostort mintegy 600 m hosszúságú kőfal vette körül. Az udvar északnyugati sarkában fakadt a bővizű forrás, és ugyanitt volt található a víztárló medence is. Közvetlenül mellette volt a szerzetesek (körülbelül 32 x 36 méteres) épületszárnya, melyhez délről a templom csatlakozott. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron különféle rendeltetésű épületek nyomai fedezhetők fel. A kolostor temploma egyhajós, 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Ehhez csatlakozott az északi oldalon a szerzetesek számára épült három szárnyból álló kolostor. A kolostort 1480 táján elhagyták a pálosok, helyükre [[ferences]] szerzetesek jöttek. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Azóta az enyészeté. Az egyetlen, ma is álló jellegzetes falmaradványát a XIX. sz. utolsó harmadában már [[Rómer Flóris]] is ilyen állapotban látta. Az Országos Természetvédelmi Tanács a Tálodi-völgyben lévő romokat a [[Balaton-felvidék]] egyik legszebb kirándulóhelyeként 1954-ben védetté nyilvánította.