„Hirosima és Nagaszaki bombázása” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: en:Atomic bombings of Hiroshima and Nagasaki egy kiemelt cikk |
Hivatkozás javítása egy meglévő lapra ("B-29") |
||
7. sor:
A japán városokat leromboló gyújtóbombás hadművelet után a [[Szövetségesek|szövetséges erők]] már Japán inváziójára készültek (ez volt az ''[[Operation Downfall]]'', a ''Bukás-hadművelet''). A háború az európai hadszíntéren véget ért, amikor a náci Németország 1945. május 8-án aláírta a fegyverletételi nyilatkozatot, de a [[csendes-óceáni hadszíntér]]en tovább folyt. Az [[Egyesült Királyság]]gal és a [[Kínai Köztársaság]]gal karöltve, július 26-án az Egyesült Államok a [[potsdami nyilatkozat]]ban határozottan felszólította a japán fegyveres erőket a feltétel nélküli megadásra, „gyors és teljes pusztulással” fenyegetve, ám ezt a szigetország kormánya figyelmen kívül hagyta.
1945 augusztusára a szövetségesek [[Manhattan-terv]]e már túl volt az [[atombomba]] kifejlesztésén és tesztelésén, és az amerikai légierő ''509. összetett csoport''ja már rendelkezett olyan, a ''Silverplate'' fedőnév alatt felkészített [[
Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések máig heves viták tárgyát képzik.
|