„Gyümölcslé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A folyékony gyümölcs: vessző |
|||
15. sor:
Legnagyobb mennyiségben az [[Nemes alma|alma]], [[szőlő]], [[meggy]], [[Eper (növénynemzetség)|szamóca]], [[ribiszke]], [[málna]], [[Nemes körte|körte]], [[birs]] és a [[szeder]] gyümölcsét használják fel a folyékony gyümölcs előállítására. Készül továbbá [[kajszibarack]]ból, [[őszibarack]]ból, és [[csipkebogyó]]ból is. A vadon termő gyümölcsök - a [[Berkenye (növénynemzetség)|berkenye]], [[Veresgyűrű som|som]], [[kökény]], [[sóskaborbolya]], [[galagonya]], és [[Bodza (növénynemzetség)|bodza]] - levét inkább csak ízesítésre, festésre, keverésre használják. Egyes helyeken a [[Nemes szilva|szilva]] levét, sőt az aszalt szilva levét is feldolgozzák, kedvező, emésztést szabályozó hatása miatt.<ref name=Szabo68/>
A lényerés legfontosabb állomásai a már tárgyalt válogatás, mosás, zúzás és sajtolás. A folyékony gyümölcs előállításakor különösen fontos a gondos válogatás, mert a romlásnak indult, rothadó, penészes, erjedésben levő gyümölcs nemcsak a további feldolgozást, hanem az eltarthatóságot is súlyosan veszélyezteti. Kevésbé zúzódott, frissen ütődött gyümölcs, ha még nem indult romlásnak, még feldolgozható.
A mosás, zúzás, sajtolás munkálatai minden gyümölcslé készítésénél egyformák. A feldolgozás során nagyon fontos a gyorsaság, hogy a fertőzési lehetőségek minél kisebbek legyenek. Minden tevékenységünk azt a célt szolgálja, hogy az előkészítő munkák során kapott gyümölcslevet változatlan állapotban megőrizzük.<ref name=Szabo68/>
| |||