„Városháza (Győr)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
[[Győr]] első ismert városháza a [[16. század]]ban az [[Apáca utca (Győr)|Apáca utcában]], a Káptalani zenészek háza helyén állt. 1562-ben a [[Széchenyi tér (Győr)|Széchenyi tér]] északkeleti sarkán álló, [[Rákóczi utca (Győr)|Rákóczi utca]] 1. számú épületbe költözött a városháza. 1753-74 között épült ezen földszintes épület helyén a ma is ott álló egyemeletes, lekerekített sarkú díszes épület (ezt emlegetik [[Győr]]ött Régi városházaként). A [[19. század]] második felében többször felmerült, hogy a gyorsan fejlődő és növekedő [[Győr]]nek új városházára lenne szüksége. Bisinger József, győri üvegesmester a városra hagyott hagyatékából lehetőség teremtődött egy új városháza építésére. Három lehetséges helyszín merült fel: a [[Bécsi kapu tér (Győr)|Bécsi kapu tér]], a Dunakapu tér és a [[I. István magyar király|Szent István]] út. 1893. november 30-án három hónapi beadási idővel országos tervpályázatot írtak ki. A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. Az első helyet Alpár Ignác „Hotel de ville”, a második Hübner Jenő „Hic sum”, a harmadikat Hofhauser Antal „Baross Gábor” jeligéjű pályamunkája szerezte meg. Mindhárom pályázó túllépte a megadott 200 000 forint keretet, így [[Zechmeister Károly]] polgármester érintkezésbe lépett mindhármukkal módosított terv beadását kérte. Alpár Ignác nem vállalta a megbízást, más elfoglaltsága miatt. Így esett a választás Hübner Jenőre, aki 1894. szeptember 29-én aláírta a megbízási szerződést.
Hübner tervében kiemelkedik az 1792-ben épült és 1894-ben lebontott Tűztoronyra -ami a [[Baross út (Győr)|Baross út]] és Arany János utca kereszteződésében álló egykori Fehérvári kapu tetején állt- emlékeztető várostorony, a homlokzati rész előreugró melléktornyai, az oszlopos, erkélyes főbejárat. Az 1896. május 14-én rendezett millenniumi ünnepséget használták fel arra, hogy a városháza építését jelképesen megkezdjék. Az építési területen az első, szimbolikus kapavágást [[Zechmeister Károly]] polgármester ejtette meg. Az építés ütemének megfelelően 26 munkanemre írtak ki pályázatot. A munkálatokat híres [[győr]]i mesterek végezték: a kőműves munkákat Schlichter Lajos építőmester, a kőfaragó munkákat [[Birkmayer János]], a lakatos és kovácsoltvas munkákat Prettenhoffer Imre épület és
==
[[Fájl:Győrvárosháza.jpg|300px|bélyegkép|A győri városháza a virágórával]]
Az épület külső méretei: hosszúsága 85 méter, szélessége 40 méter, a [[torony]] magassága 59 méter.
A Városháza főhomlokzatán [[Győr]] kőből faragott [[barokk]] [[címer]]e látható. Az épületben több mint 200 helyiség található.
Az alagsorban helyezkednek el a konyha, az étterem, házi nyomda és egyéb gazdasági, ellátó egységek. A földszinten különféle irodák, a központi iktató, valamint főporta van, ahol a díszes aula fogadja az ide belépőt. Az aulában láthatók a [[Győr]]t [[szabad királyi város]]sá emelő [[V. István magyar király|V. István]] [[király]] valamint [[Bisinger József]] carrarai fehér [[márvány]]ból készült szobrai.
Az első emelet a legdíszesebb, a lépcsőházi díszítésekkel és az irodai kialakításokkal, a polgármesteri irodával valamint díszteremmel. Ez utóbbiban tartják a közgyűléseket, a mellette levő kisebb termekben, a Kék teremben és a Barna teremben pedig a bizottsági üléseket. A városháza alaptevékenysége mellett évtizedek óta rangos ünnepségeknek, tanácskozásoknak, rendezvényeknek és hangversenyeknek is otthont ad. Ez utóbbiakat az [[1973]]-ban a kitűnő akusztikájú díszteremben beépített orgonának köszönhetően. Az [[orgona (hangszer)|orgona]] beépítése szükségessé tette a terem belső átrendezését és újrafestését. Az újrafestést [[Samodai József]] végezte. [[1974]]-ben a félköríves széksor helyett vízszintes soros ülésrendet alakítottak ki, így a helyek száma jelentős mértékben megnőtt. Az orgonát [[1998]]-[[1999]]-ben felújították
A második emeleten szintén irodák vannak. Ez az emelet kevésbé díszes, de stílusában, hangulatában az alatta levő szintekkel egységet alkot.
A következő szint már a torony, mely a város számos pontjáról látható, és ahonnan csodálatos panoráma nyílik a [[város]]ra.
| |||