„Szvetics Emil” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
linkek
10. sor:
|halál dátuma = [[1926]]. január
|nemzetiség = magyar {{zászló|magyar}}
|házastárs = <!--Gánti WikidatábólVilma -->Terézia
|élettárs = <!-- Wikidatából -->
|gyermekei = <!-- Wikidatából -->
35. sor:
[[Fájl:Szvetics Emil kísérleti laboratóriuma.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Szvetics kísérleti laboratóriuma]]
[[Fájl:1924-26 típusú Szvetics kábelmérő.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|1924-1926 típusú Szvetics kábelmérő műszer]]
Nemes-ságodi Szvetics József császári és királyi altábornagy és Wokaun Mária Anna fiaként született. A [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]en villamosmérnöki végzettséget szerzett. Szvetics 1904-ben nyitotta meg a Rákóczi út 22. szám alatti önálló, jól felszerelt műhelyét és kísérleti laboratóriumát, melyet haláláig vezetett. A műhelyben a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] részére papír kondenzátorokat, kapacitás-dekádokat, feszültségmérőket gyártottak. Különösen lényeges volt a jó minőségű papír kondenzátorok gyártása, melyeket az addig használt [[leideni palack]]ok helyett használtak.
 
Szvetics kapcsolatot tartott [[Fehér Ferenc (gyáros)|Fehér Ferenccel]] aki többek között a kábelmérő függesztett szálas fénymutatós [[galvanométer]]ét gyártotta.
46. sor:
1893. február 15-én szólalt meg először [[Puskás Tivadar (mérnök)|Puskás Tivadar]] hírközlő találmánya, a [[telefonhírmondó]]. A műsort [[Budapest]]en a Magyar utca 6. számú ház néhány szobájában állították össze. Mivel a telefonhírmondónak nem volt saját hálózata, megindult annak kiépítése. Puskás Tivadar 1893. március 16-án bekövetkezett haláláig mindössze 70&nbsp;km vezeték épült ki. Mivel a hírmondót és szabadalmát öröklő [[Puskás Albert]] nem volt sikeres az engedélyeztetés, és a fejlesztés ügyeiben, ezért 1894 őszén a telefonhírmondót, a szabadalom jogával együtt eladta [[Popper István]] mérnöknek, aki Puskás Tivadar méltó utódjának bizonyult. Popper megalapította a Telefonhírmondó Részvénytársaságot. A hírmondó műszaki vezetője Szvetics Emil lett.
 
1925. novemberében a részvénytársaság elnyerte a műsorszolgáltatás koncesszióját. A Magyar királyiKirályi Posta műszaki főigazgatója, [[Paskay Bernát]] és Szvetics Emil vezetésével a Telefonhírmondó helyiségében kiépült a rádióstúdió, ahonnan [[1925]]. [[december 1.]]-jén megindult a [[Magyar Rádió]] adása.
 
==Jegyzetek==