„Kulák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''kulák''' [[Orosz nyelv|orosz]] eredetű szó (jelentései: ököl, nagygazda, zsugori). A [[Szovjetunió]]ban a [[bolsevik]]ok által egyértelműen [[pejoratív]] tartalommal megtöltött [[kommunizmus|kommunista]] mozgalmár kifejezés, mellyel [[paraszt]]ok széles rétegeit bélyegezték meg, akik néhányszor tíz [[hold (mértékegység)|holdnyi]] földjükön növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak. A kemény munkával, okosan, családi gazdálkodást folytató, ebből jól megélő, gyermekeit gazdálkodásra taníttató, önálló gondolkodású ''kulák'' természetes gátja volt a [[kolhoz]]osításnak ([[téesz]]esítésnek) illetve a [[proletárdiktatúra|proletárdiktatúrának]], a parasztok proletársorba kényszerítésének.
A kommunista [[ideológia]] szempontjából a kulákság legfőbb ismérve, hogy [[mezőgazdaság]]i munkájának elvégzéséhez más parasztokat is foglalkoztat, ilyen módon „kizsákmányolva” a földdel nem rendelkező [[zsellér]]eket és a dolgozó parasztság egyéb csoportjait. Ez a jellegzetesség lehetővé tette, hogy a kulákot „osztályárulóként” tüntessék fel. A módosabb parasztgazdák körében gyakori erős
A kulák fogalom köztudatba bevezetésével lehetővé vált a kommunista sajtó számára, hogy az ipari munkásságot „kizsákmányoló” [[burzsoázia|burzsoáziának]] megfelelő, könnyen bemutatható ellenségképet kreáljon a mezőgazdaságban is és így egységes osztályharcként ábrázolhassa a proletár rétegek szembenállását a vagyon birtokosaival. (A [[földesúr]]i, [[Vitézi Rend|vitézi]] réteg felszámolása a nemesi címek eltörlésével együtt már 1946-ban megkezdődött, így az élesedő [[osztályharc]]nak [[1948]]-tól szüksége volt egy vidéken valóban jelenlévő, új és nagyobb létszámú célpontra.)
| |||