„Tribunus militum” változatai közötti eltérés

A '''tribunus militum''' a [[Római Birodalom]] hadseregében a [[legio]] legmagasabb rangú főtisztjeinek megjelölése volt.
 
== A királyság és a köztársaság idején ==
== A katonatisztek ==
 
A római seregek legfontosabb tisztjeinek neve egyértelműen a törzsek ([[latin nyelv|latinul]] ''[[tribus]]'') elnevezéséből ered. A római történetírók ezt azzal magyarázták, hogy hajdan egy-egy tiszt vezette a három nagy törzs, a [[Ramnes]], [[Luceres]] és [[Tities]] soraiból toborzott 3000 fős „eredeti” [[Római légió|legiót]]. [[Polübiosz (történetíró)|Polübiosz]] korára ([[Kr. e. 2. század]]) mindenesetre már minden egyes legióhoz hatan tartoztak, de a számuk emelkedésének folyamatát senki sem dokumentálta.
[[Kr. e. 171]]-ben, amikor [[Perszeusz makedón király]] ellen robbant ki a [[III. makedón háború|háború]], törvényben szabályozták, hogy ebben az évben kizárólag a consulok és [[praetor]]ok döntsenek a tisztek személyéről. Feltehetően a következő évben is így volt, [[Kr. e. 169]]-ben azonban ismét volt a népnek beleszólása az ügybe: a négy tartalékos legio tribunusait ismét ők választották meg. Végül [[Kr. e. 168]]-ban a [[senatus]] határozata értelmében a consulok és a népgyűlés fele-fele arányban gondoskodott a ''tribuni milites'' megválasztásáról, azzal a kikötéssel, hogy [[Lucius Aemilius Paulus Macedonicus|Lucius Aemilius Paulus]] hadvezér maga választhatott közülük makedóniai hadjáratában részt vevő két legiója számára.
 
== A császárkorban ==
A későbbi időkben általánossá vált a katonai tribunusok kinevezése, és nem csak a consulok, hanem a [[proconsul]]ok (illetve a mindenkori hadvezérek) részéről. A rang a császárkorban is fennmaradt, és [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] idején még találkozunk a népgyűlések – ugyan névleges, de létező – szerepvállalásával megválasztásukban – [[Tiberius]] korától azonban már a császár kiváltsága volt a tisztek kinevezése.
 
Augustus egyébként törvényt hozott arról, hogy a senatorok gyermekei kötelező szolgálatukat szintén tribunusi rangban kezdhessék (''tribunus laticlavius''ok, a megkülönböztetésül viselt [[tunica laticlavia]] nevű ruhadarabról), ám valós hatalom nem társult címükhöz. A későbbi császárkorban már származásra való tekintet nélkül neveztek ki tribunusokat, és gyakran csak fél évre, hogy minél többen részesülhessenek a kegyben.
A későbbi időkben általánossá vált a katonai tribunusok kinevezése, és nem csak a consulok, hanem a [[proconsul]]ok (illetve a mindenkori hadvezérek) részéről. A rang a császárkorban is fennmaradt, és [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] idején még találkozunk a népgyűlések – ugyan névleges, de létező – szerepvállalásával megválasztásukban – [[Tiberius]] korától azonban már a császár kiváltsága volt a tisztek kinevezése. Augustus egyébként törvényt hozott arról, hogy a senatorok gyermekei kötelező szolgálatukat szintén tribunusi rangban kezdhessék (''tribunus laticlavius''ok, a megkülönböztetésül viselt [[tunica laticlavia]] nevű ruhadarabról), ám valós hatalom nem társult címükhöz. A későbbi császárkorban már származásra való tekintet nélkül neveztek ki tribunusokat, és gyakran csak fél évre, hogy minél többen részesülhessenek a kegyben.
 
== Források ==
69 861

szerkesztés