„Földreformok Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Egy másik Oláh György |
a Százalék, ezrelékjelek és Celsius-fokok körüli rendezés |
||
5. sor:
A [[Dálnoki Miklós Béla]], [[Horthy Miklós|Horthy]] hadseregének tábornoka vezette kormány összetételét a szovjetek határozták meg és benne a földművelésügyi posztot azért a [[kommunizmus|kommunista]] [[Nagy Imre]] kapta, hogy a magyar agrárproletárok által évtizedek óta áhított földosztás a [[Magyar Kommunista Párt]]hoz kötődjön.
A parasztok szívesen fogadták a földet, ennek ellenére az év végén tartott választásokon nem szívesen szavaztak a kommunistákra és a választásokon egy agrárpárt, a [[Független Kisgazdapárt]] szerzett nagy, 57
Amikor a Kisgazdapárt [[1946]]-ban az előkészítetlen és a szovjet nyomásra elkapkodva végrehajtott földreform túlkapásainak felülvizsgálatát helyezte kilátásba, a többi párt a kommunistákkal az élen a visszarendezés szándékával vádolták meg a Kisgazdapárt "reakciós" elemeit, megalakították a kisgazda-ellenes [[Baloldali Blokk]]ot, tömegtüntetést szerveztek, és ezzel megkezdődött a demokratikus pártok felszalámizása és a kommunista párt menetelése az egyeduralom felé.
12. sor:
A földkérdés a 20. század első felében és különösen a két világháború közt Magyarország egyik legégetőbb problémájává vált.
Az ország jellegzetes agrárországként hagyta maga mögött a [[második világháború]]t. A háború előtt a kilencmillió magyar állampolgár fele élt a földművelésből. Az ország 4.8 millió [[katasztrális hold]]nyi termőterületének csaknem egyharmadát kitevő 1070 birtokon a lakosság 0,06
A középbirtokosoké volt másik egyharmad, a mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok vagy föld nélküli cselédek, kubikosok és napszámosok tömegei pedig (akik az ország lakosságának egyharmadát képezték) mindössze a földterület egyharmadán osztoztak. (Oláh György [[szociográfia|szociográfiája]] címében az utóbbiakat nevezte "hárommillió koldusnak".)[http://betiltva.com/files/csonka_forradalom_oknyomozo_tortenete3.php]
30. sor:
A háború közeledtével a szociális feszültségek kezelése fontosabbá vált. [[Teleki Pál]] kormánya már [[1940]]-ben kidolgozott egy földreform javaslatot, ennek bevezetését azonban a háború kitörése miatt elhalasztották. Ez 250 hektárban állapította meg a földbirtok felső határát.
A [[Kállay-kormány]] továbblépett, a javasolt felosztás körébe bevonták volna az egyházi, községi és állami birtokokat is és így az ország teljes szántóterületének 90
Még a háború alatt még ennél is jelentősebb birtokaprózásról szóló javaslatot dolgozott ki a [[Független Kisgazdapárt]], a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] és a [[Nemzeti Parasztpárt]].
| |||