„Házi Árpád” változatai közötti eltérés

Az öt elemi után szabósegédnek állt, de kubikolással is foglalkozott. Az [[1920-as évek]] második felétől Budapesten élt és dolgozott. Részt vett a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesületének munkájában, valamint a 100% munkáskórusának tevékenységében, ahol sztrájkokat és tüntetéseket szervezett. A [[Vörös Segély]] munkájába [[Martos Flóra]] vonta be. [[1929]]-ben lett tagja a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]]. [[1931]]-től a FECSKE (Ferencváros, Csepel, Kispest, Erzsébetváros) kommunista sejtnek volt a titkára. [[1933]]-ban pártmunkája miatt kizárták a szabók szakegyesületéből. [[1934]] – [[1935]]-ben a Szabó Ellenzék, 1935-től a KMP féllegális szervezetének, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék vezetőségének volt tagja. [[1936]]-ban letartóztatták. Szabadulása tán, [[1937]]-ben a párt utasítására belépett az [[MSZMP]] kispesti szervezetébe, [[1941]]-ben a végrehajtó bizottság tagja lett. A külső, dél-pesti területek kommunista szervezeteit irányította. A háború alatt [[Rózsa Ferenc]] megbízásából megszervezte a KMP kispesti illegális csoportját. Többszöri lebukásokat követően 1942 májusától bujkálni kényszerült, illegalitásba vonult, üzemi ellenállási csoportok szervezésében vett részt. [[1944]] őszén háromfős csoportja a kispesti repülőgépgyárban sikeres szabotázsakciókat hajtott végre. [[1945]]-banben részt vett az MKP pestlőrinci szervezetének létrehozásában, s párttitkára, valamint a Pest–Pilis–Solt–Kiskun Vármegyei Nemzeti Bizottság elnökségi tagja lett. [[1945]] áprilisától a vármegye alispánjává nevezték ki, majd nemsokára rá, április 2-án Budapest képviseletében az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be delegálták. [[1946]]-ban bekerült az MKP KV tagjai közé. [[1949]]. szeptember 16-án leváltották alispáni tisztségéből és kinevezték az [[Állami Ellenőrzési Központ]] élére, amelynek elnöke volt [[1951]]. május 4-ig. 1951 májusától az MDP KEB és a KV Titkárságágának tagjául választották.