„Vasárnapi Kör” változatai közötti eltérés

A '''Vasárnapi Kör''' vagy Vasárnapi Társaság az első világháború idején [[Balázs Béla]] és [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] körül kialakult csoportosulás volt. E csoport tagjai hozták létre [[1917]] elején a Szellemi Tudományok Szabad Iskoláját, ahol [[Szabó Ervin]] és [[Bolgár Elek]] kivételével szinte csak a Vasárnapi Kör állandó tagjai adtak elő. A Kör tagjai [[Balázs Béla]] lakásán gyűltek össze vasárnaponként és itt vitattak meg különböző esztétikai-filozófiai kérdéseket. Az összejövetelek egészen a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] utáni bécsi emigrációig tartottak.

Bár [[Ernst Bloch]] [[1912]]-es Budapestre látogatása során a Balázs Béla és Lukács György által vele folytatott beszélgetések már a Vasárnapi Társaság szellemi színvonalán folytak, a gondolat, hogy egy esztétikai és filozófiai kérdések megvitatását célul kitűző kör jöjjön létre, csak [[1913]]-ban merült fel. Balázs Béla, Fülep Lajos és Ritoók Emma először egy irodalmi-esztétikai lapot kívánt alapítani, ám mivel kísérleteik meghiúsultak, végül csak egy baráti társaság mellett döntöttek, mely létrehozásának döntő lökést adott Lukács György hazaköltözése [[Heidelberg|Heidelbergből]]ből. Lukács bizonyára igyekezett valamit átmenteni-megvalósítani abból a szellemi légkörből, amit Heidelbergben kellett hagynia – talán hiányzott neki a közösség, akikkel megtárgyalhatja a világ nagy problémáit. Ezt igazolja a kör egyik tagjának, [[Hauser Arnold]]nak visszaemlékezése: ''"... kb. akkor kezdődött, amikor Lukács György Németországból, [[Heidelberg]]ből hazajött az első háború kitörése idején. És amikor talán egy tucatnyi fiatal, ambiciózus, de felkészületlen fiatal ember köréje csoportosult, és amellyel én [[Mannheim Károly|Mannheim]] barátomon – aki egyetemi kollégám volt – keresztül érintkezésbe léptem."''<br>

Bár Lukács György később azt állította, hogy a Vasárnapi Társaság "''nem volt prebolsevista gyülekezet''", mégis a kör aktív résztvevői közül Fülep Lajos és Ritoók Emma kivételével a bolsevista forradalom bukása után mindenki emigrált Bécsbe. Bár nem mindenki hitt abban, hogy az erőszak valóban megváltáshoz vezet, hogy valóban megszünteti önmagát, mégis a Tanácsköztársaság idején megindult kultúrmozgalom azokat is magával ragadta, akiknek fenntartásai voltak a politikai eszközökkel szemben. [[Gyömrői Edit|Rényi Edit]], Hauser Arnold, [[Lesznai Anna]] és [[Lorsy Ernő]] a Közoktatásügyi Népbiztosság munkájában vett részt, míg Antal Frigyes, Wilde János és Tolnay Károly a műkincsek kommunizálásában, [[Mannheim Károly]] pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Egyetemi előadást tartott [[Fogarasi Béla]], Varjas Sándor és Wilde János is. Lukács nem csak mint a kultúrmozgalom vezetője, hanem mint hadügyi népbiztos is tevékenykedett.

[[Bécs|Bécsben]]ben - bár ritkábban, de - tartottak "vasárnapokat". A körhöz csatlakozott [[Gábor Andor]], [[Révai József (politikus)|Révai József]], s eljött olykor [[Karikás Frigyes]], Jelena Grabenko<ref> Lukács György felesége </ref> , [[Ferenczy Béni]], Berger Tivadar, Hanns Eisler<ref> osztrák zeneszerző </ref> és Lotte Demant<ref> Hanns Eisler felesége, énekesnő </ref>. A beszélgetések tárgyát ekkortájt jobbára a Magyarországi Tanácsköztársaság bukásának okai képezték.

A Kör tagjainak névsorát pontosan összeállítani nem lehet, hiszen egy-egy összejövetelen Balázs Béla lakásán részt vettek olyanok is, akiket nem mindenki sorolt később a kör tagjai közé.

* [[Lorsy Ernő]]<ref> Nem állandó tagja, csak alapító tagja a társaságnak </ref>,

* Schlamadinger Anna/Hamvassy Anna<ref> Balázs Béla második felesége </ref>, továbbá

* [[Mannheim Károly]] és [[Hauser Arnold]]<ref> Őket, mivel az 1890-es évtizedben születtek, "''knábáknak''", azaz fiúknak hívták a Kör

idősebb tagjai. </ref>.

* Stephani Elza<ref> Újságíró, a [[Pester Lloyd]] munkatársa, először [[Bolgár Elek]], majd [[Lorsy Ernő]] felesége </ref>

* Varjas Sándor<ref> (1885-1939) filozófus </ref>

* Wilde János<ref> (1891-1971) művészettörténész, egyetemi tanár </ref>

* Gergely Tibor<ref> (1900-1978) festő, grafikus, Lesznai Anna későbbi férje </ref>

* Káldor György<ref> (1900-1958) újságíró, a [[Pester Lloyd]] munkatársa </ref>

* Radványi László<ref> (1900-1978) filozófus </ref>

* Tolnay Károly<ref> (1899-1981) művészettörténész </ref>

Egyes kutatók szerint [[Polányi Mihály]]t és [[Polányi Károly|Károlyt]], [[Nemes-Lampérth József|Nemes-Lampérth Józsefet]]et, [[Révész Géza (pszichológus)|Révész Gézát]], [[Bartók Béla|Bartók]]ot, [[Kodály Zoltán|Kodály]]t, [[Ferenczy Béni]]t és másokat nem tekinthetjük "tagoknak", annak ellenére, hogy egy-egy összejövetelen részt vettek.

[[Kategória: Magyarországi civilszervezetek]]