„Véralvadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Trombofília: betűhiba |
→Vérrögképződés: Fixed typo, corrected data Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés |
||
19. sor:
A vérlemezkék: sejtmag nélküli sejtek, melyek a vöröscsontvelő óriássejtjeinek (megakaryocita) citoplazmájából való leválással alakulnak ki<ref>{{cite book|title = Human anatomy & physiology|language= angol|pages = 657-568|author = Eldra P. Solomon| coauthors = Richard R. Schmidt| coauthors = Peter J. Adragna | year = 1990|2nd Edition|publisher = Saunders College Publishing|location = Philadelphia|id=ISBN 0-03-011914-6|language=angol }}</ref> . Nagyságuk kb. 2-4 mikrométer. Számuk egy µl vérben kb: 150-300 ezer. Rendkívüli a kicsapódási képességük, mellyel megtapadnak az ér sérült részénél, és belőlük a véralvadást segítő anyagok szabadulnak fel. Sejtmembránjuk sok glikoproteint és receptort tartalmaz, ez segíti kicsapódásukat.
A véredény falának belső sejtrétegét, az endothéliumot [[Sejtmembrán|sejtburok]] fedi. A vérlemezkék receptorai érzéketlenek az endothélium sejtburkának anyagaira; ez az egyik oka annak, hogy nem tapadnak az érfalra, és nem dugítják el az ereket. Más anyagok is védik az ereket, például a prosztaciklin, a nitrogén-monoxid és a heparin. Ez utóbbit terápiás célokra is használják. A NO értágító, a heparin pedig véralvadásgátló, tehát nem az ereket védik, hanem a fölösleges terheléstől mentesítenek, komplex szabályozás segítségével.
=== A vérlemezkék összetapadása és aktiválódása ===
| |||