„Matthías Jochumsson” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rotlink (vitalap | szerkesztései)
a nem működő link javítása
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB
4. sor:
|kép=Matthias jochumsson.jpg
|képaláírás=
|született_időszületési dátum=[[1835]]. [[november 11.]]
|születési hely=
|született_hely=
|elhunyt_időhalál dátuma=[[1920]]. [[november 18.]] {{életkor-holt|1835|11|11|1920|11|18}}
|halál helye=
|elhunyt_hely=
|nemzetiség=
|szülei=
25. sor:
'''Matthías Jochumsson''' ([[1835]]. [[november 11.]] – [[1920]]. [[november 18.]]) [[izland]]i költő, író, és műfordító volt. Az ország legnagyobb költőjének számított fél évszázadon át. Sok izlandi őt tartja Izland nemzeti költőjének. Nevét leginkább az tette ismertté, hogy ő írta hazája nemzeti himnusza, a [[Lofsöngur]] szövegét. Az ország 1874 nyarán ünnepelte az első telepes, a norvég Ingólfur Arnarson Izlandra költözésének ezredik évfordulóját. A verset Dr. Pétur Pétursson, Izland püspökének megbízására írta meg 1873-1874 telén [[Edinburgh]]-ben, és [[London]]ban.
 
Jochumsson szegény paraszti nagycsaládban született, sokáig nem volt pénzük iskolába járatni a gyerekeket, ezért Matthías is csak viszonylag későn kezdett tanulni. A [[reykjavík]]i Teológiai Iskolában érettségizett, majd egy kis gyülekezet lelkésze lett a főváros mellett. 1873-ban otthagyta az egyházközséget, mert lelki gondok gyötörték, egyrészt második felesége elvesztése (Izland lakosságának túlnyomó többsége az [[evangélikus]] egyház tagja) okozott sérüléseket, másrészt vallási-világnézeti válságba került, ami egyébként élete korai szakaszát végigkísérte. Ezután egy ideig lapszerkesztő volt, majd pár év múlva visszatért az egyházi szolgálathoz, és két nagyobb gyülekezetet is pásztorolt, végül a századfordulón ő lett az első izlandi, akinek a [[Alþingi|parlament]] nyugdíjat ítélt meg. [[Akureyri]] díszpolgára és az Izlandi egyetem díszdoktora volt. Gyászversei Izland vallásos költészetének legszebb darabjai.
 
Egyházi tevékenysége mellett a világirodalom számos remekművét ([[William Shakespeare|Shakespeare]] négy színművét, [[George Byron|Byron]] ''Manfred'', [[Henrik Ibsen|Ibsen]] ''Brand'' című műveit, [[Esaias Tegnér]] ''Frithiofs saga'' c. [[óészaki irodalom|óészaki]] [[saga|sagáját]] és számos német, skandináv, angol költő versét) fordította le izlandi nyelvre (rendkívül sokat utazott szerte Európában, és ezért sok nyelvet beszélt). A modern izlandi dráma megalapítójának is tartják, fő drámája a [[Útilegumennirnir]] ''(A törvényenkívüliek).'' Önéletrajza [[1922]]-ben jelent meg ''Sögukaflar af sjálfum mér'' ''(Történetek életemből)'' címmel.