„Zelk Zoltán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: navboxok |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
3. sor:
|kép=
|képaláírás=
|
|
|
|
|nemzetiség= magyar
|szülei=Zelkovits Ármin<br>Herskovits Mária
34. sor:
Első verseskötetét 1930-ban adták ki, melynek címe: „''Csuklódon kibuggyan a vér ''”, s melyről [[Radnóti Miklós]] írt elismerő kritikát. Megismerkedett a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] második nemzedékével, köztük [[József Attila|József Attilával]] is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték.<ref name="sulinet">{{hiv-web |url= http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kdh/0/7383/zelkzoltan.html |cím=Zelk Zoltán |elérés=2011-04-23 |kiadó=sulinet.hu }}</ref> A háború kitörését követően [[Ukrajna|Ukrajnába]] került munkaszolgálatosként, de ép bőrrel átvészelte (1942-1944). Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült felesége, ''Bátori Irén'' zuglói lakásában.<ref name="sulinet"/>
A kommunista rendszerben ünnepelt költő. A valódi helyzetet nem ismerve ír hangzatos, a rendszert ízléstelenül kiszolgáló, új kommunista nyelvet alkotó költeményeket [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és [[Rákosi Mátyás]] dicsőítésére. 1948-ban [[Baumgarten-díj]]jal, 1949-ben és 1951-ben [[Kossuth-díj|Kossuth]]- illetve [[József Attila-díj]]jal jutalmazták. Gyermeklapot is indított ''Kisdobos'' címmel (1952-1956), melyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival és az [[1956-os forradalom]] lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, [[1958]]. [[október 15.|október 15]]-én szabadult.<ref name="hegedüs"/> Azonban a szabadulás nem töltötte el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, s másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a ''Tűzből mentett hegedű'' című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával ''(Sirály)''. 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az [[Élet és Irodalom]]ban, 1965-1967 között a [[Tükör (folyóirat)|Tükör]]ben is megjelentek írásai.
Felesége halála után szerelmes, vagy szerelemnek vélt kapcsolatok, nőideálok váltották egymást. Az [[1960-as évek]] végén azonban megismerkedik, a nála 25 évvel fiatalabb hölggyel Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel. Őt feleségül veszi és benne hűséges társra lel, aki idősebb korára gondozója lesz, a gyakran betegeskedő költőnek. Ebben az időszakban jelenik meg a „Meszelt égbolt" című kötete, amelynek egyik legszebbnek tartott verse az „Asszony a hófúvásban"<ref name="dorysmay" /> 1971-ben [[Robert Graves]]-díjat kapott (az év legszebb verséért). [[1980]]-ban [[SZOT-díj]]jal tüntették ki. [[1981]]. [[április 23.|április 23]]-án halt meg [[Budapest]]en.<ref name="sulinet" />
122. sor:
{{Újkori magyar irodalom}}
{{Portál|Irodalom||Zsidóság |}}
{{DEFAULTSORT:Zelk Zoltan}}▼
▲{{DEFAULTSORT:Zelk Zoltan}}
[[Kategória:Magyar költők]]
[[Kategória:Magyar írók]]
| |||