„Expresszionizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link FA template (handled by wikidata) |
a Bot: Kiemelt és jószócikk sablonok eltávolítása (wikidata) AWB |
||
38. sor:
[[1912]]-ben grafikai kiállítást szervezett a Blaue Reiter csoport, ez a kiállítás már valósággal a modern művészet seregszemléjévé nőtte ki magát. Der Blaue Reiter csoporthoz csatlakozott [[Paul Klee]] (1879-1940). Az [[1912]]-es kiállítás katalógusa 315 művet és 25 művész nevét tartalmazza. Művészek érkeztek a Brücke, a [[Neue Sezession]] felől is. [[Erich Heckel]] (1883-1970) és [[Ernst Ludwig Kirchner]] mellett francia és orosz alkotók is szerepeltek, köztük [[Hans Arp]] (1886-1966), [[Georges Braque]] (1882-1963), [[André Derain]] (1880-1954), Roger-Noel-Francois de la Fresnaye (1885-1925), Kazimir Malevics, [[Pablo Picasso]], [[Maurice de Vlaminck]].
A századvég és a századelő művészeti irányzatainak nagy kavalkádjában sokan csak átestek az expresszionizmuson és léptek tovább, köztük [[Vaszilij Kandinszkij]], [[Marc Chagall]]. Örök expresszinista német művésszé tette a történelem Franz Marcot és August Mackét. Az [[első
Az expresszionista művészet elméletét Kandinszkij és Franz Marc fejtette ki a Der Blaue Reiter almanachjában. Nem is gondolnánk, hogy az expresszionizmus mennyire hagyománytisztelő. Tisztelik a gyermeket, a primitív embert, a természetet, a skizofrén embert, a népművészetet, saját hazájuk és koruk népművészetét is. A kiemelkedő művész elődöket. Teljesen őszinték, természetesek akarnak lenni, semmi hazugság, semmi képmutatás. Ez aztán aratja a kultúrbotrányokat.
47. sor:
[[Oskar Kokoschka]] (1886-1980) osztrák expresszionista festő azzal botránkoztatta meg a közönséget, hogy nem volt hajlandó csak az élet derűs oldalaival foglalkozni. Első munkái, melyeket [[1900]]-ban állított ki Bécsben, valóságos vihart kavartak. A múltban kötelező volt, hogy a gyermek képmás boldog és elégedett legyen. A művész képein jól meg tudta ragadni szomorú, ábrándos sóvárgásaikat, mozdulataikat, növekevő testüket stb.
[[Ernst Barlach]]([[1870]]-[[1938]]) expresszionista német festő, drámaíró és szobrász ''Könyörüljetek!'' c. szobrából rendkívüli kifejezőerő árad a koldusasszony öreg, csontos kezének egyszerű gesztusából. Az asszony ruhájával eltakarja az arcát, és letakart fejének egyszerűsített formája tovább fokozza a hatást. Egy másik művében Barlach méltó emléket állított az [[első
Az I. világháború végén az utolsó expresszionista csoportosulás a ''Die Novembergruppe'' Max Pechstein és [[Otto Mueller]] szervezésében. Nemcsak Berlinben, hanem a német vidéki nagy városokban, köztük [[Drezda]], [[Magdeburg]], [[Düsseldorf]], [[Karlsruhe]], is megszervezik a művészeti csoportokat.
113. sor:
[[Kategória:Avantgárd]]
| |||