„Szabadság híd” változatai közötti eltérés

{{Híd infobox

| név = Szabadság híd

| elhelyezkedése = [[Budapest]], [[Budapest IX. kerülete|IX.]] és [[Budapest XI. kerülete|XI.kerület]]

| áthidalt akadály = [[Duna]]

}}

A '''Szabadság híd''' ''(korábban [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] híd, Fővám téri híd)'' [[Budapest]] egyik, [[1896]]-ban, a [[főváros]] harmadik közúti átkelőjeként átadott [[híd]]ja.

 

== Fekvése ==

A [[Budapest XI. kerülete|XI. kerületi]] [[Szent Gellért tér]] és az [[Budapest V. kerülete|V.]] – [[Budapest IX. kerülete|IX. kerületi]] [[Fővám tér]] között vezet át a [[Duna|Dunán]], a [[Kiskörút]] folytatásaként. Az átkelő az [[Erzsébet híd]]tól délre, a [[Petőfi híd]]tól északra található, a Duna 1645,3 folyamkilométerénél.

 

== Története ==

 

A két híd terveit együttesen bírálták el, közülük a II. illetve a III. díjat nyert terv a Fővám téri hídra készült. A díjazottakon túl a Szabadság hídra készült tervek közül még egyet megvettek. A II. díjast [[Feketeházy János]] készítette, a III. díjas [[Totth Róbert]], a további megvásárolt terv pedig Chatry S. és fia építési vállalkozók, illetve [[Schikedanz Albert]] építész munkája volt.

 

A híd végül néhány kisebb változtatással Feketeházy tervei alapján épült meg. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Beke József, a kapuzatok építészeti megoldását [[Nagy Virgil]] dolgozta ki.

 

=== Újjáépítése ===

[[1945]]. január 16-án a visszavonuló [[Németország|német]] hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta. A robbanótölteteket a középső hídnyílásban helyezték el. A robbanás a befüggesztett részen túl a pillérekhez kapcsolódó konzolos szerkezetben is kárt okozott. A parti nyílásokat áthidaló szerkezetek sérülten, de a helyükön maradtak.

 

 

=== Felújítása ===

A gyalogjárók korábbi hibás kialakítása miatt a szerkezet több helyen jelentősen korrodálódott. Ezért, továbbá a jelentős forgalomnövekedés okán, 2007-ben megkezdődött a tovább nem halogatható felújítása.

 

A felújítás végett [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] a hidat 15 hónapra lezárták. A munkálatok magukba foglalták az acélszerkezet és a vasbeton pályák megerősítését, a pillérek és a hídfők kijavítását, az útpálya, a [[Budapest villamosvonal-hálózata|villamospálya]] és a járda átépítését, a műemléki rekonstrukciót, valamint a díszkivilágítás kiépítését. A felújítás becsült költsége egyes források szerint {{szám|4.9|milliárd}}<ref name="index_keses">{{cite web |url=http://index.hu/politika/belfold/budapest/szabhid1123/ |title=Drágább lesz és csúszik a Szabadság híd felújítása |accessdate=2007-11-23 |date=2007-11-23 |publisher=index |language=magyar}}</ref>, más források szerint „körülbelül {{szám|5|milliárd}}” forint volt.<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/20070803-lezarjak-a-szabadsag-hidat.html |title=Villamosokkal készülnek a Szabadság híd lezárására |accessdate=2007-08-06 |date=2007-08-03 |publisher=origo |language=magyar}}</ref> 2007 novemberében kiderült, hogy a munkálatok költsége {{szám|600|millió}} forinttal, időtartama pedig 2 hónappal megnövekedett.<ref name="index_keses"/> A hidat végül 2008 decemberében megnyitották a villamosforgalom számára, 2009. május 30-ától pedig a kerékpárosok, majd 31-től az autósok is igénybe vehetik a hidat.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/itthon/20090530-a-hetvegen-vegleg-megnyitjak-a-szabadsag-hidat.html |title=A hétvégén újra megnyitják a Szabadság hidat |accessdate=2009-05-30 |publisher=index |language=magyar}}</ref> A felújítás a tervezett {{szám|4.9|milliárd}}<ref name="index_keses"/> forint helyett végül {{szám|5.6|milliárd}}<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/itthon/20090530-a-hetvegen-vegleg-megnyitjak-a-szabadsag-hidat.html|title=A hétvégén végleg megnyitják a Szabadság hidat|accessdate=20100308|date=20090530|publisher=Origo.hu}}</ref> forintba került, tehát {{szám|700|millióval}} lett drágább az eredetileg tervezettnél.

 

== Közlekedés a hídon ==

A híd megnyitása után bő másfél évvel, [[1898]]. május 31-én indították el a Szabadság hídon keresztülvezető [[villamos]]járatot, melyet a [[Budapesti Közúti Vaspálya Társaság]] (BKVT) üzemeltetett. Az új, Dunát keresztező vonal végcélja a budai Széna tér volt, ahol csatlakozott a már korábban megépített [[zugliget]]i vonalhoz. Az új vonalat három ütemben adták át, a végső kiépítést 1899. július 2-án érték el. Még ugyanebben az évben, december 28-án átadták a mai [[Bartók Béla]] úton a [[Kelenföld vasútállomás|Kelenföldi pályaudvar]]hoz vezető vonalat is.

A hídon a [[vasúti pálya|vágányokat]] a hídpálya szélére építették, az üzem alsóvezetékes volt. A vonalat [[1923]]-ban alakították át [[felsővezeték]]essé, ekkor helyeztek el vezetéktartó oszlopokat a főtartón. Ugyanekkor a kocsipálya burkolatát is teljesen átépítették. [[1928]]. szeptember 24-től az [[autóbusz]]közlekedés is elindult a hídon, az 1-esre számozott - a később is 1-es autóbuszként ismert járat elődje - viszonylat az [[Andrássy út]] felől a Gellért térig közlekedett.

 

 

2007. augusztus 20-án vonták ki a legendás [[Ganz UV]] típusú, ötvenéves villamost a menetrend szerinti budapesti közlekedésből. Az utolsó UV-t közlekedtető a 47-es villamos vonala volt. Az esti órákban ünnepélyes keretek között hajtott át a már felállványozott Szabadság hídon a feldíszített UV-szerelvény, és közvetlenül az esemény után lezárták a hidat.

 

== Jellemzői ==

* Budapest legrövidebb hídja <ref name=vendeg />

* A második világháborúban felrobbantott középrészt az épen maradt pillérek között hamar tudták pótolni. A korlátok formája itt egyszerűbb volt, de a 2007-2008-as felújításkor visszaépítették eredeti díszítésűre.

* A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő [[turul (madár)|turul]]madarak<ref name=vendeg>{{cite web |url=http://www.vendegvaro.hu/gen?genid=11364 |title=Szabadság híd |accessdate=2007-08-06 |year=2007 |publisher=Vendégváró |language=magyar}}</ref>

* A [[Nagy Virgil]] tervezte kapuzatokat a történelmi [[Magyarország címere|magyar címer]] díszíti<ref name=vendeg />

== Források ==

{{források}}