„Vasgárda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés |
kékítések |
||
34. sor:
[[Fájl:Legionary stamp.jpg|bélyegkép|bal|150px|''Bélyeg a Vasgárda jelével egy zöld kereszten, amely egyik humanitárius programjukat jelképezte.'']]
A '''Vasgárda''' ([[román nyelv|románul]] '''Garda de Fier''') [[Nacionalizmus|nacionalista]], [[antiszemitizmus|antiszemita]] és [[magyarellenesség|magyarellenes]] [[
A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat [[Corneliu Zelea Codreanu]] alapította [[1927]]. [[június 24.|június 24-én]] az 1. számú [[napiparancs]]ban Mihály Arkangyal Légiója néven ([[román nyelv|románul]] ''Legiunea Arhanghelului Mihail''), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran "legionáriusok" néven emlegették (románul ''legionarii''), a mozgalmat pedig [[Ókori Róma|ókori római]] mintára "[[Római légió|Légió]]" vagy "Légiós Mozgalom" (románul Mișcarea Legionară). A gyakran betiltott [[mozgalom]] többször nevet váltott.
40. sor:
Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió [[paramilitáris alakulat|paramilitáris]] ágát [[1930]] márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt. [[1935]] júniusában a Légió hivatalos neve Partidul Totul pentru Țară (jelentése: Mindent a Hazáért Párt) lett. A román [[rezsim]] hol üldözte, hol támogatta a Vasgárdát.
A vasgárdisták nem riadtak vissza a [[politikai gyilkosság]]októl sem. Például, [[Horia Sima]] parancsára, egy [[Németország]]ból hazatérő halálkommandójuk ölte meg [[1939]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] [[Armand Călinescu]] miniszterelnököt, egyebek mellett azért, mert az semlegességet deklarált [[Lengyelországi hadjárat
A [[Bécsi döntések|bécsi döntés]] után kialakult helyzetben, [[1940]]. szeptember eleje után az egyedüli engedélyezett [[politikai szervezet]] volt az országban, parancsnoka az ország harmadik emberének számított (a [[I. Mihály román király|király]] és [[Ion Antonescu]] után), de az [[1941]]. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre, [[Olaszország]]ba (például: [[Ion Constantin Drăgan]]) és [[Németország]]ba (például: [[Horia Sima]]) menekültek.
A Vasgárda tagjai zöld [[egyenruha|egyenruhát]] hordtak, ami a megújulást szimbolizálta. Emiatt zöldingeseknek is hívták őket (románul ''Cămășile verzi''). A [[római üdvözlés]]sel köszöntötték egymást. Fő szimbólumuk a [[hármaskereszt]] volt, amely börtönráccsá állt össze. A [[mártírium]]ot jelképezte, a gárdisták [[Mihály arkangyal]] [[Kereszt (jelkép)|keresztjének]] nevezték ''(Crucea Arhanghelului Mihail)''.
| |||