„Mikus Gyula” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
2. sor:
 
== Élete ==
Kisgyermekkorát születési helyén töltötte 1910-ig, [[székelyek|székely]] származású édesanyjával és borbélyként működő édesapjával. [[Tapolca|Tapolcán]] járt elemi, majd polgári iskolába, ahol [[Frimmel Gyula]] rajztanár fedezte fel tehetségét. Kiskorától sokat rajzolt, festegetett, de családja szűkös anyagi lehetőségei miatt a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola]] helyett be kellett érnie a biztosabb kenyérkeresetet nyújtó [[tanító]]i hivatással. TámogatókTanítóképzőt segítségévelvégzett végezhetteSzegeden el1927-ben. a szegedi [[Püspöki Tanítóképző Intézet]]et, aholSzegeden a festői mesterség elsajátításában Bocskai István és [[Dinnyés Ferenc]] volt a mestere. A tanítóképzőben szabadidejében nemcsak festett és rajzolt, hanem figurális alkotásokat is készített, sokat mintázott és faragott.
 
[[1927]]-ben került vissza a [[Balaton]] mellékére, [[Zalaszántó]]n kapott tanítói állást. A zalai táj szépsége, a falusi környezet, a falu életének szegényes mindennapjai ihlették első alkotásait. A mindennapi tanítói munka mellett kísérletezgette ki saját stílusát, kereste egyéni művészi hangját. Első nagyobb sikerét ''Halottasmenet'' című művével érte el, amellyel Halmos Izor Életkép-díjat nyert a [[Műcsarnok]] [[1939]]-es téli tárlatán.
 
[[1941]]-től az [[1948]]-as [[államosítás]]ig a [[keszthely]]i polgári fiú- és leányiskolában tanított, az addiginál lényegesen kedvezőbb anyagi és szellemi körülmények között. [[1943]]-ban született franciás könnyedségű impresszionista látásmódot tükröző vászna, a ''Nyár''. Figyelme egyre inkább a Balatonra, a [[Szigliget|Szigligeti-öböl]] páratlan panorámájának megragadásra irányult. Az [[1940-es évek]] végétől alkotásai még határozottabban a természeti látványok megörökítésére koncentrálódtak, mivel nem volt hajlandó a „korszellem” elvárásainak megfelelő [[szocialista realizmus|szocialista realista]] művészet követelményeinek behódolni. A Fényes Adolf-teremben volt első egyéni kiállítása [[1951]]-ben, majd számtalan hazai és külföldi tárlaton szerepelt. A [[balatongyörök]]i Bece-hegyről feltáruló kép újabb és újabb megfogalmazása szinte életfeladatává nőtt, ő maga így szólt erről évtizedek múltán: „A Balatont festettem télen, nyáron, kora tavasszal, késő ősszel. Amikor úgy tűnik, mindent tudok róla, naponta újabb arcát fordítja felém. Kapcsolatom a tóval és környékével megbonthatatlan, már csak magammal elmúló…” Halála után a keszthelyi Szent Miklós temetőben helyezték örök nyugalomra.
 
== Társasági tagság ==
Tagja volt a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnak és a [[Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.Egyesülete|Magyar TesteAlkotóművészek aOrszágos keszthelyiEgyesületének.]] Szent Miklós temetőben nyugszik.
 
== Emlékezete ==
Emlékére Keszthely városa és a művész családja emlékkiállítást hozott létre 1998-ban abban a házban, amelyben Keszthelyen élt és alkotott több mint 50 évig. Melynek működését a város nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással a 10 éves fennállás megünneplése helyett ideiglenesen felfüggesztette, majd 2010 novemberében más célra hasznosította.