„Kunitzer Mózes” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
 
== Későbbi életpályája ==
Fiatalkori pártfogója, Jeitteles - bár korábban tanítványa volt -, nem követte Landau rabbi konzervatív hozzáállását, helyette a híres filozófus, Moses Mendelsohn követője lett.[2]<ref>http://de.wikipedia.org/wiki/Baruch_Jeitteles</ref> Ez vélhetően komoly hatással volt az ifjú Kunitzer Mózes későbbi újító szellemiségű életútjára is, amellyel sok orthodox kortársa rosszallását vívta ki maga ellen. Istenfélő életvitele és a Talmudban való kivételes jártassága azonban megvédte a komolyabb támadásoktól, nem úgy, mint például kortársát és barátját, Chorin Áron aradi rabbit.[3]<ref>Turán Tamás, „Kunitz, Mosheh” in: <em>YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe</em></ref> 1796-ra híre visszajutott szülővárosáig, Óbudáig, így a gazdag Kohn Salamon hazahozatta férjül a lányának, és maga mellé vette kereskedelmi vállalkozásába. Kunitzer később önállósodott, és húsz éven át volt kereskedő, több fontos munkáját is ezekben az években írta. Üzlete 1817-ben válságos helyzetbe került, majd 1828-ban csődbe is ment. Innentől fogva párhuzamosan tölti be Budán a rabbi-pozíciót, Pesten pedig tag a rabbinikus bíróságban, egészen 1837. február 2-ai (5597. svát 27.) váratlan haláláig.[4]
 
== Munkásságának jelentősége ==
17. sor:
 
Ezzel szemben a kifejezetten reform szellemiségű responzuma, amely 1818-ban jelent meg a <em>Nogah ha-Cedek</em> (Az igazság ragyogása) gyűjteményben, orthodox körökben kavart nagy vihart, mivel támogatta a liturgia megreformálását. Engedélyezte többek között a hagyományos askenáz kiejtés helyett a szefárdot és a zsinagógában az orgona használatát.[7] Két évvel később megjelent <em>Szefer</em> <em>ha-mecaref</em> című responzumgyűjteményének első kötetében pedig támogatta a német hangzású vezetéknevek felvételét, a hagyományos öltözet elhagyását és a rituális körülmetélés képzett orvosokkal való végeztetését.[8]
 
==Megjelentetett munkái==
# <em>Ha-moszot ha-gedolot</em>. Breslau, 1794. (A Talmud homályos helyeinek magyarázata.)
43 ⟶ 44 sor:
== Jegyzetek ==
 
 
[2] http://de.wikipedia.org/wiki/Baruch_Jeitteles
 
[3] Turán Tamás, „Kunitz, Mosheh” in: <em>YIVO Encyclopedia of Jews in Eastern Europe</em>
 
[4] Reich, „Kunizer Moses”, p. 175.