„Kollegiális lektorálás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Firk (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Syp (vitalap | szerkesztései) felülírva a "kollegiális lektorás" frissebb szócikk anyagával |
||
1. sor:
A
==A lektorálás okai==
A kollégiális lektorálás legfőbb oka, hogy egy ember, vagy egy szorosan együtt dolgozó szerzői csoport ritkán képes felfedni minden hibát, vagy gyengeséget saját bonyolult munka-eredményében. Nem feltétlenül azért, mert a mű fogyatékosságainak felfedése olyan, mint egy tű keresése a szalmakazalban, hanem mert egy új és kreatív és talán eklektikus szellemi termékben javításra, jobbításra csak bizonyos szakértelemmel és/vagy tapasztalatokkal rendelkezők számára adódik lehetőség, valamint a "friss agyak" sokszor könnyebben észrevehetik az apró hibákat mint azok, akik az adott munkát készítették. Ezért a munka/dolgozat másoknak való megmutatása növeli annak esélyét, hogy fény derül annak hibáira, és a tanács és bátorítás segítségével ezek javítására sor kerül. A lektorok névtelensége és függetlensége azt a célt szolgálja, hogy hagyja érvényesülni a kritikai észrevételeket, és ne engedje, hogy a támogatási és kiadási döntésekben tisztességtelenül (a szakmai és erkölcsi normákat megszegve) lehessen valakit előnyben részesíteni.▼
▲A kollégiális lektorálás legfőbb oka, hogy egy ember, vagy egy szorosan együtt dolgozó szerzői csoport ritkán képes felfedni minden hibát, vagy gyengeséget saját bonyolult munka-eredményében. Nem feltétlenül azért, mert a mű fogyatékosságainak felfedése olyan, mint egy tű keresése a szalmakazalban, hanem mert egy új és kreatív és talán eklektikus szellemi termékben javításra, jobbításra csak bizonyos szakértelemmel és/vagy tapasztalatokkal rendelkezők számára adódik lehetőség. Ezért a munka/dolgozat másoknak való megmutatása növeli annak esélyét, hogy fény derül annak hibáira, és a tanács és bátorítás segítségével ezek javítására sor kerül. A lektorok névtelensége és függetlensége azt a célt szolgálja, hogy hagyja érvényesülni a kritikai észrevételeket, és ne engedje, hogy a támogatási és kiadási döntésekben tisztességtelenül (a szakmai és erkölcsi normákat megszegve) lehessen valakit előnyben részesíteni.
==Menete==
A szerző kollégiális bírálatra bocsátott munkáját vagy annak gondolatait egy vagy több szakértő, az adott terület vagy téma hozzáértő művelője vizsgálja meg alaposan. A bírák az értékelésüket elküldik a szerkesztőnek vagy más közvetítőnek (idővel a szerző is megismerheti ezeket a véleményeket), és a vélemény általában jobbítási szándékú javaslatokat tartalmaz. Ebbe beletartozik, hogy mit kellene tenni a kézirattal vagy a tervezettel, nem ritkán a kiadó vagy a finanszírozó által előre megszerkesztett menü alapján. Ilyen és hasonló javaslatok szoktak előfordulni
▲A szerző kollégiális bírálatra bocsátott munkáját vagy annak gondolatait egy vagy több szakértő, az adott terület vagy téma hozzáértő művelője vizsgálja meg alaposan. A bírák az értékelésüket elküldik a szerkesztőnek vagy más közvetítőnek (idővel a szerző is megismerheti ezeket a véleményeket), és a vélemény általában jobbítási szándékú javaslatokat tartalmaz. Ebbe beletartozik, hogy mit kellene tenni a kézirattal vagy a tervezettel, nem ritkán a kiadó vagy a finanszírozó által előre megszerkesztett menü alapján. Ilyen és hasonló javaslatok szoktak előfordulni::
▲• A kézirat vagy terv feltétel nélküli elfogadása,
▲• Elfogadásra javasolva, ha a szerzők bizonyos javításokat elvégeznek,
▲• Visszautasítva, de átdolgozásra és azután ismételt beterjesztésre javasolva
▲• Végleges elutasítás.
Ebben a folyamatban a bírálók szerepe tanácsadó jellegű, és a szerkesztőt semmi sem kötelezi arra, hogy a bírálók véleményét elfogadja. Tudományos publikációk esetében a bírálók nem csoportként járnak el, egymással nem érintkeznek, és nem is tudják, hogy ki áll egy adott értékelés mögött. Általában nincs olyan követelmény, hogy véleményegyezőség (konszenzus) jöjjön létre. Ezért ennek a testületnek a csoportdinamikája eltér a bírósági ülnökök (zsüri) döntéshozatalától (szavazat többség). A bírálók véleménykülönbségeivel jellemezhető esetekben is számos stratégia áll rendelkezésre a döntés meghozatalára.
30 ⟶ 25 sor:
==Lektorok toborzása==
Lektorok toborzása a [[politika]] művészete kategóriába tartozik, mert a lektoroknak nem jár fizetség, jóllehet időigényes a munka. Probléma az is, hogy eleve kevesen vannak, akik megfelelően értenek egy szakterülethez, illetve, hogy akik maguk is publikálnak arról a témáról, esetleg nem lesznek pártatlanok. A névtelenség sem segíti a helyzetet, mert a tudományos körökben a hírnév és az érdem fontos dolog, így neves kiadónál végzett lektorálást, illetve
== Külső linkek ==
▲Lektorok toborzása a politika művészete kategóriába tartozik, mert a lektoroknak nem jár fizetség, jóllehet időigényes a munka. Probléma az is, hogy eleve kevesen vannak, akik megfelelően értenek egy szakterülethez, illetve, hogy akik maguk is publikálnak arról a témáról, esetleg nem lesznek pártatlanok. A névtelenség sem segíti a helyzetet, mert a tudományos körökben a hírnév és az érdem fontos dolog, így neves kiadónál végzett lektorálást, illetve kontrolszerkesztést tisztelet övezi. A névtelen (no name) dolgot pedig általában, mint máshol is, itt (ebben az országban) is lebecsülik, leszólják.
* [[:en:peer review|Peer review]] az angol Wikipédiában
| |||