„Károlyi Mihály (miniszterelnök)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
visszaírva.
Dhanak (vitalap | szerkesztései)
a 82.131.244.169 szerkesztései visszaállítva Data Destroyer utolsó változatára
54. sor:
[[1919]]. [[február 15]]-én a nagybirtokosok, a [[katolikus egyház]] és a szociáldemokraták különböző javaslatait ütköztető heves viták után fogadták el a kisgazdapárti [[Nagyatádi Szabó István]] által előkészített földtörvényt, amely az 500 [[hold|holdnál]] nagyobb magán- és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártalanítás ellenében való kisajátítását és egy-egy család eltartására alkalmas kis- és középbirtokokra való felosztását mondta ki. A parcellázást azonban csak Károlyi maga kezdte meg [[kálkápolna]]i birtokán [[1919]]. [[február 23]]-án.
 
A demokratikus berendezkedés mellett a Károlyi-rendszer kormányai törekedtek a belső rend megszilárdítására is, de az önkényes földosztások, parasztlázadások, fosztogatások közepette sem hirdettek [[statárium]]ot. 1919 februárjában amikor egyaránt fenyegette a kormány létét az önpusztító kül-, és belpolitikája nyomán okozott kettős katasztrófa, a baloldali, szélsőséges, zsidókból álló kormány a korábbi szabad választási és pacifista elveit sutba dobva rendőri erővel lépett fel két, nemrégiben megalakult - hozzá hasonlóan - szélsőséges szervezettel szemben: feloszlatta a diktatórikus jobboldali kormányzatot és a Károlyi kormány hadseregmegszüntető politikája következtében románok és csehek által megszállt történelmi határok fegyveres védelmét követelő, [[Gömbös Gyula]] vezette [[Magyar Országos Véderő Egyletet]] ([[MOVE]]), valamint a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] harminckét vezetőjét, köztük [[Kun Béla|Kun Bélát]] pedig az [[1919]]. [[február 20]]-i munkanélküli-tüntetés után, amely a kommunisták által indított erőszakkal és lövöldözéssel végződött, vizsgálati fogságba záratta.
 
== Nemzetiségi és katonapolitikája ==