„Matthew C. Perry” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link GA template (handled by wikidata) |
a clean up, replaced: születés dátuma → születési dátum AWB |
||
7. sor:
| képaláírás = <center>[[Japán]] térdre kényszerítője
| születés helye = [[South Kingston]], [[Rhode Island]], {{USA}}
|
| halál helye = [[New York]], {{USA}}
| halál dátuma = [[1858]]. [[március 4.]] {{Életkor-holt|1794|04|10|1858|03|04}}
23. sor:
== Családja ==
Matthew C. Perry Christopher R. Perry és Sarah Perry negyedik gyermekeként született 1794-ben. Négy fiú és három lánytestvére volt.<ref name="g5">
== Pályafutása ==
Matthew C. Perry [[1809]]-ben, 15 évesen kezdte haditengerészeti pályafutását a bátyja által irányított Revenge nevű hadihajón, majd [[1813]]-ban korvetthadnagynak nevezték ki. Több utat tett [[Afrika]] partjainál, valamint a [[Földközi-tenger]]en, majd a Shark nevű [[szkúner]]t irányította a [[Karib-tenger]]en.<ref name="s7"/>
[[1837]]-ben felügyelte az első amerikai hadigőzös, a Fulton építését, majd ennek kapitánya lett [[1840]]-ig. [[1842]]-ben flottaparancsnoknak nevezték ki.<ref name="A1">
=== Az erő diplomáciája ===
[[1852]] márciusában [[Millard Fillmore]] amerikai elnök azzal bízta meg Perryt, hogy menjen a kelet-indiai hajórajjal Japánba, és bírja rá az ázsiai ország kormányát a diplomáciai kapcsolatok felvételére. A [[19. század]] közepén Japán még erőteljesen őrizte elszigeteltségét: sem diplomáciai, sem kereskedelmi kapcsolatot nem tartott külföldiekkel. Az ország újra és újra visszautasította a nyugati hatalmak kísérletét a kapcsolatok formális felvételére.<ref name="C1">
[[Fájl:Matthewperry.jpg|thumb|balra|200px|Perry korabeli japán ábrázolása]]
37. sor:
Perry arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos japán elzárkózást csak akkor lehet megváltoztatni, ha azt katonai erővel kényszerítik ki.<ref name="br"/> Perry négy hajója, két gőzös és két [[szlúp]], [[1853]]. [[július 8.|július 8]]-án váratlanul érkezett Uraga megerősített kikötője elé. A japánok távozásra szólították fel, de ezt visszautasította. Közölte: ha a szigetország vezetése nem delegál megfelelő embert, aki átveszi az amerikai kormány által küldött dokumentumokat, akkor erővel fogja kézbesíteni azokat.
[[Július 14.|Július 14]]-én a két gőzhajó, a Susquehanna és a Mississippi a part közelébe manőverezett, és partra tett 400 tengerészt és tengerészgyalogost. Ezután Perry és közvetlen munkatársai is partra szálltak. Perry hivatalosan is átadta Izu és Ivami tartomány kormányzójának az elnök levelét, amelyben Fillmore diplomáciai és kereskedelmi szerződés megkötésére szólította fel a szigetországot. Miután Japán nem mutatott hajlandóságot a szerződés aláírására, Perry három nap múlva visszavonult. Azt üzente, hogy nemsokára visszatér a válaszért.<ref name="
1854 februárjában Perry beváltotta ígéretét, és jóval nagyobb erővel, egy kilenchajós flottával <ref name="br"/> jelent meg az [[Edo|Edo-öbölnél]], a mai [[Tokió]]nál. A fenyegetés hatására [[március 31.|március 31-én]] a japánok aláírták a [[kanagavai egyezmény]]t, és ezzel véget ért a szigetország kétszáz éves elszigeteltsége.
54. sor:
{{DEFAULTSORT:Perry Matthewc)}}
[[Kategória:1794-ben született személyek]]
[[Kategória:1858-ban elhunyt személyek]]
| |||