„Hohenwerfen vára” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
A következő évszázadokban Hohenwerfen a salzburgi herceg-püspököket szolgálta, nem csak katonai bázisként, hanem lakhelyként és vadász pihenőhelyként. Az erődöt a 12. században megerősítették, majd a 16. században ismét, a [[Német_parasztháború|német parasztháború]] idején, amikor 1525 - 1526-ban fellázadt bányászok és földművesek megtámadták a várost, felégetve egy részét. Ekkor a vár is megsérült.
 
Az épület börtönként is szolgált, ésaz évszázadok ezáltalfolyamán sötét hírnevet szerzettszerezve. Falai között embertelen körülmények között tengették napjaikat a bebörtönzöttek. Időről időre nem csak közemberek, hanem nemesi származású emberekrabok is bekerültek a celláiba: [[III. Adalbert]] salzburgi érsek, akit a saját hűbéresei tartóztattak le 1198-ban, Friesach-i Albert gróf (1253-ban), a [[Stájerország|stájer]] hollenburgi báró Siegmund von Dietrichstein, akit 1525-ben felkelő parasztok kaptak el, és Wolf Dietrich Raitenau herceg-püspök, aki 6 évnyi bebörtönzés után halt meg az erőd falai között.
 
1898-ben Habsburg–Tescheni Jenő főherceg tulajdonába került az erődítmény. 1931-ben egy része leégett. A helyreállítás után 1938-ban eladásra került a Salzburg Reichsgau (a náci Németország adminisztrációs központja) számára. A II: világháború után az osztrák csendőrség kiképző központja volt 1987-ig.