„Wikipédia:Üdvözlünk, látogató!” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
=== Írás ===
Magyarország Európa bortermelő övezetének észak-keleti csücskén helyezkedik el. Az ország, méretéhez képest egyedülálló bor választékkal dicsekedhet. A területen egyaránt előfordulnak mediterrán stílusú Villányi, friss, gyümölcsös jellegű Balaton környéki, Észak-Dunántúli, testes, savas Északkelet-Magyarországi, Soproni, a sajátos ízvilágú Somlói és nem utolsó sorban világhírű Tokaji aszús borok.
A kiváló adottságokat már Probus császár felismerte és Kr. u. 272-ben szőlővesszőket ültetett a Szerémségben, majd a Dunántúlon.
Honfoglaló magyarjaink [http://Tokaj%20környékét Tokaj környékét] “felfedezve” találkoztak az ártéri eredők vadszőlőivel. Kezdetben a természetes tenyészhelyén található, a fákra felfutott szőlő körül megritkították az árnyékot adó fákat, bozótot kiirtották, tisztán tartották a tő környékét, metszették és lebujtott venyige segítségével szaporították. A Bolgár–török eredetű jövevényszavaink (szőlő, bor, szűr, seprő és csiger) elődeink Volga vidékén szerzett alapvető szőlészeti-borászati ismereteire utalnak.A magyar szőlőkultúra formálásában 12–13. század folyamán fontos szerepet játszottak a vallon, olasz és német telepesek. A Balkán-félszigetről a 15. századtól észak felé húzódó, Magyarország déli és középső vidékein megjelent délszláv népcsoportok közvetítői lettek egy addig ismeretlen kadarkára épülő vörösbor-kultúrának.A 16. század elejére a bortermelés egész Európában, így Magyarországon is hihetetlenül kiszélesedett. A török hódoltság alatt a borral való kereskedést nem tiltotta semmilyen előírás, s ezt a megszállt terület keresztény lakosai számára is engedélyezték, hiszen a vámjövedelmek jelentős bevételi forrást képeztek.
Borra ugyanis nagy szükség volt békeidőben, s háborúban még inkább. A császári zsoldosok, a magyar végvári katonák és a rác martalócok a kenyér és hús mellé egyaránt bort követeltek a hódoltság népétől, s a polgári lakosság is gyakran víz helyett fogyasztotta a gyengébb minőségű borokat.A török kiűzése után a folyamatos szőlőtelepítés eredményeként Magyarország összes szőlőterülete 1873-ban már 385 ezer ha volt. Ennek a szőlőterületnek körülbelül kétharmada esett áldozatául a hamarosan végigsöprő filoxéravésznek és az egyidejűleg jelentkező egyéb szőlőbetegségeknek. 1891-től mintegy 15 éven át jól haladt a hegyi szőlők rekonstrukciója és az új szőlők telepítése immunis homoktalajokon. Magyarország egy teljesen új alapokra helyezett szőlő- és borkultúrával lépett át a 20. századba. Hazánk szőlőterülete meghaladta az 320 000 ha-t. A megújulás jelentős minőségi és szerkezeti átalakulást hozott, mely radikális fajtaváltásban, valamint új művelési eszközök és eljárások elterjedésében mutatkozott meg.
A már létező tudásunk szerkesztése nagyszerű dolog, de szeretnénk, ha a tudást gyarapítani is tudnád. [[Wikipédia:Hogyan írj új lapot|Kezdhetsz egy teljesen új lapot]], vagy kereshetsz egy már létező szócikket, és egy teljesen új szakaszt írhatsz hozzá. Nem kell túlságosan aggódnod a lehetséges hibák miatt – ha valamit kicsit elrontanál, te vagy valaki más később ki tudja javítani.
| |||