„Vincze Zsigmond” változatai közötti eltérés

a
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).
 
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérletakísérlete, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241</ref> A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.<ref>''A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959''. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.</ref>
 
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, ''A hamburgi menyasszony''t 1939-ig többször felújította a Városi Színház.