„Paul Hindemith” változatai közötti eltérés

Paul Hindemith Rudolf Hindemith festő és Sophie Warnecke házasságából született a [[Frankfurt am Main|Frankfurthoz]] közeli Hanauban. Családjával 1902-ben Frankfurtba költözött. Kilenc éves korában kezdett zenével foglalkozni, Anna Hegnernél [[Hegedű|hegedülni]] tanult. 1909-től a frankfurti dr. Hoch-féle konzervatórium növendéke volt, ahol hegedűt Adolf Rebner, zeneszerzést Arnold Mendelssohn és Bernhard Sekles irányításával tanult. A hegedű mellett több más hangszeren is kiválóan játszott: brácsán, zongorán és klarinéton. 1915-ben – még nem volt húsz éves – a frankfurti opera hangversenymestere lett, miközben rendszeresen kamarazenélt. 1917-től 1919-ig katonai szolgálatot teljesített, ahol az ezred zenekarában és egy katonai vonósnégyesben játszott. 1922 és 1929 között az Amar Vonósnégyes-vonósnégyes brácsása volt. Az együttessel bejárta Európát. Közben természetesen a zeneszerzéssel is foglalkozott, saját műveit vezényelte, és már korai műveivel is figyelmet keltett. Első művei közül kiemelkedik az 1917-ben írt ''Három dal szopránra és nagyzenekarra'' című, op. 9-es műve. Korai műveiben gyakran sokkoló zenei formákat alkalmazott, és sokkolóak voltak témái is: a gyilkosság és a szexualitás volt (''Gyilkos'', 1919; ''Sancta Susanna'', 1921), de hatással volt zenéjére a [[dzsessz]] és az éjszakai bárok zenéje is.