[[Fájl:DiodotusGoldCoin.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|[[Diodotusz]] arany pénzérméje, kb. Kr. e. [[250]].]]
I. e. 327-ben Szogdiát meghódította [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]], majd [[Baktria|Baktriával]] összevonva birodalma egyik [[satrapa|szatrapaságává]] (alkirályságává) tette. Később, a [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmus]] korában a [[GrekoBaktria|Görög-Baktriai Királyság]] (avagy Gréko-Baktriai Királyság) része lett mintegy egy évszázadra. A hellenizmus idején fellendült a városi kultúra, a greko[[Görög-baktriaiBaktria uralkodóinak listája|Görög-Baktriai uralkodók]] sok új várost is alapítottak nemcsak Baktriában, hanem Szogdiában is. Ez sok indiai kereskedőt és kézművest vonzott ide, akik a [[prákrit nyelv]] északnyugat-indiai nyelvjárását, a gandhári prákritot beszélték. A [[szogdok]] ezután kézműves, kereskedő, városi néppé váltak. {{refhely|Harmatta Selyemút|83. o.}} A greko-baktriai uralkodók felismerték a kereskedelem jelentőségét, ezért az [[i. e. 2. század]] első felében katonai hadműveleteket folytattak egészen [[Loulan]]ig, hogy biztosítsák a [[Tarim-medence|Tarim-medencén]] keresztül vezető kereskedelmi utakat, amelyek a hamarosan megszületű [[Selyemút]] egyik szárazföldi szakaszát képezték. {{refhely|Harmatta Selyemút|82. o.}}
Szogdiát [[i. e. 129]] körül meghódították az [[ászik]]. {{refhely|Vásáry Jüecsik}}
