„Mellékvese” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv. |
|||
23. sor:
A kéregállomány a [[lemez( mesoderma)|középső csíralemez]] származéka: mezodermális eredetű.
A magzati élet 5. hetében a mesenterium melletti [[hasüreg]]i coelomahám osztódó sejtjeinek egy része bevándorol a környező mesenchymába. Ezek a sejtek alakítják ki a '''foetalis
A velőállomány a külső [[lemez( mesoderma)|csíralemez]] származéka: ektodermális eredetű.
35. sor:
[[Fájl:Gray1121.png|bélyegkép|balra|Az emberi retroperitoneum elölnézetből. A képen megfigyelhető a mellékvese vérellátása is.]]
A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú lelapult szerv. Tömegük egyenként ''4-5 gramm'', felnőttben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső '''kéregállományt'''
A mellékvese [[retroperitoneum|retroperitonealis]] helyzetű szerv, a ''11-12. háti csigolya'' magasságában. A [[vese]] felső pólusán helyezkedik el, annak '''zsíros tokján''' ''(capsula adiposa)'' belül. A zsíros tok stabilan rögzíti a benne található szerveket.
62. sor:
A mellékvesevelő chromaffin sejtjein ''preganglionáris [[autonóm idegrendszer|szimpatikus rostok]]'' végződnek. Ezek a háti (thoracalis) [[gerincvelő]] Th10–12 szakaszának oldalszarvaiban elhelyezkedő intermediolaterális magokat (''nucleus intermediolateralis'') képező [[idegsejt]]ek axonjai. A gerincvelőből az elülső gyökereken keresztül lépnek ki, csatlakoznak a [[gerincvelői ideg]]ekhez, majd mint fehér [[myelinhüvely]]ű összekötő ágak (''rami communicantes albi''), elhagyják azokat, és belépnek a [[szimpatikus határlánc]]ba (''truncus sympathicus''). Itt áthaladnak, de nem kapcsolódnak át az 5–9. mellkasi [[idegdúc|dúcokon]], hanem csatlakoznak a [[gerincoszlop]] oldalán futó nagy zsigeri ideghez (''[[nervus sphlanchnicus major]]''). Ez az ideg a [[rekeszizom|rekeszizmot]] a páratlan gyűjtőérrel (''[[vena azygos]]'', jobb oldalon), illetve a fél páratlan gyűjtőérrel (''[[vena hemiazygos]]'', bal oldalon) együtt lépi át a belső (''crus mediale'') és közbülső szár (''crus intermediale'') között, így a [[retroperitoneum]]ba kerül, ahol leszállva ismét elágazik, a ''[[plexus coeliacus]]''-tól (hasüregi fonat, ''plexus solaris'', napfonat) kezdődően. A mellékvesevelőt ellátó rostok a mellékvesefonatba (''plexus suprarenalis'') futnak, belépnek a mellékvesébe, és átkapcsolódnak a mellékvesevelő chromaffin sejtjeire. Az ingerületátvivő [[neurotranszmitter]] [[acetilkolin]], mely a chromaffin sejtek [[nikotinos acetilkolin-receptor]]ához kapcsolódik. A ''plexus suprarenalis''-ban a ''plexus coeliacus''-ból származó posztganglionáris rostok is jelen vannak.
A szimpatikus idegrendszer és így a mellékvesevelő lényeges agyi szabályozórendszerei az érzelmek és tanulás központja: a [[limbikus rendszer]] (ezen belül elsősorban az ''[[amygdala]]''), valamint az endokrin és vegetatív idegrendszer koordinátora: a [[hipotalamusz]].
=== Az emberi mellékvese szöveti szerkezete ===
74 ⟶ 76 sor:
A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek. Ennek megfelelően a sejtplazmában [[koleszterin|koleszterinészterekből]] álló ''lipidcseppek'', fejlett ''sima felszínű [[endoplazmatikus retikulum]]'' ''(sER)'', és ''tubuláris [[mitokondrium]]ok'' találhatók. (A zona reticularis sejtjeiben megjelenhet "kopási pigment" ''(lipofuscin)'' is.
A '''mellékvesevelő''' ''(medulla)'' állományát hálózatos gerendákba rendeződött ún. ''chromaffin sejtek'' alkotják. A gerendák között találhatók meg a sinusok. A chomaffin sejtekben membránnal határolt váladékszemcsék találhatók, melyek a hormonokat raktározzák, majd a sejten kívülre ürítik. A chromaffin granulumok tartalma: [[adrenalin]] vagy [[noradrenalin]], ''chromograninok'' ''(vivőfehérjék)'', [[adenozin-trifoszfát|ATP]], ''
Chromaffin sejtek találhatók még a [[retroperitoneum]]ban a [[autonóm idegrendszer|szimpatikus dúc]]ok közelében is, ún. ''paraganglionokat'' alkotva (pl. paraganglion aorticum az aorta eredésének közelében).
102 ⟶ 104 sor:
A katecholaminok felszabadulása a [[készenléti reakció]] része:
*növelik a [[szívfrekvencia|szívfrekvenciát]] (pulzusszámot) és a [[kontraktilitás|szívösszehúzódások]] erejét (pozitív chronotrop, dromotrop, inotrop hatás);
*tágítják a [[vázizom|vázizmokat]] ellátó ereket (vasodilatator hatás);
*nagy koncentráció esetén növelik a [[teljes perifériás érellenállás]]t (vasoconstrictor hatás) és így az [[vérnyomás|artériás középnyomás]]t (kivéve [[vérzés|vérvesztés]] esetén, amikor az artériás középnyomás csökken);
111 ⟶ 113 sor:
*gátolják a [[tápcsatorna]] motoros működését;
*tágítják a [[pupilla|pupillákat]] (mydriasis);
*[[piloerekció]]t (lúdbőr, felborzolt [[szőrzet]]) okoznak
*az adrenalin fokozza a [[vérlemezke|vérlemezkék]] aktiválódását.
A készenléti reakciót kiválhatja veszélyérzet és [[pszichés stressz]] (félelem, szorongás, aggódás), [[fizikai munka]], [[fájdalom]], [[sérülés]], vérvesztés vagy extrém [[hideg]], de a [[dohányzás]] is fokozza az adrenalinelválasztást. Nyugalomban, hanyatt fekve a vérplazma adrenalin-koncentrációja 20-50 pg/ml, noradrenalin-koncentrációja pedig 100-350 pg/ml. Nehéz fizikai munka hatására az előbbi 400 pg/ml fölé, utóbbi 2000 pg/ml fölé dúsulhat. Az adrenalin teljes mennyisége a mellékvesevelő terméke, míg a noradrenalin legnagyobb része a szimpatikus posztganglionáris axonokból származik.
== Az emberi mellékvese kórtana ==
| |||