„Mellékvese” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv. |
→Az emberi mellékvesekéreg élettana: bővítés |
||
83. sor:
== Az emberi mellékvesekéreg élettana ==
=== Zona glomerulosa ===
89 ⟶ 90 sor:
=== Zona fasciculata ===
A zona fasciculata termeli a glükokorticoidokat, emberben a fő a cortisol. Termelésüket az agyalapi mirigy elülső lebenyének adrenocorticotrop hormonja (ACTH) szabályozza. A glükokortikoidok hatnak az anyagcserére (elsősorban a szénhidrátok anyagcseréjére), csökkentik az immunrendszer aktivitását és fejlettségét, hatásosan gátolják a gyulladásos reakciókat.
{{Bővebben|Immunszupresszív gyógyszerek}}
=== Zona reticularis ===
Akárcsak a mellékvesekéreg másik két rétege, a ''zona reticularis'' aktivitása is [[adrenokortikotrop hormon]] (ACTH)-szabályozáshoz kötött. A ''zona reticularis'' mindkét [[nem]] esetében elsősorban [[androgén]]eket ([[férfi]] [[nemi hormon]] hatású [[szteroid]]okat) termel: [[dehidroepiandroszteron]]t ('''DHEA''') és [[dehidroepiandroszteron-szulfát]]ot ('''DHEAS'''), amelyek a perifériás szövetekben tovább alakulhatnak nagyobb aktivitású androgénekké ([[tesztoszteron]], [[5-alfa-dihidrotesztoszteron]]) vagy [[ösztrogén]]ekké, és a [[nemi jelleg]]ek kialakulásért felelnek.
5-6 éves korban a megnövekedett [[kortikotropin releasing hormon]] (CRH)- és ACTH-felszabadulás következtében fokozódik a mellékvesekéreg androgéntermelése ('''adrenarche'''), amely a [[hónalj]]- és [[szeméremszőrzet]] növekedésében nyilvánul meg. Az androgéntermelés a [[pubertás]] életszakasztól 40-50 éves korig a legmagasabb, ezután pedig fokozatosan lecsökken.
{{Bővebben|Férfi nemi szervek}}
=== A magzati mellékvesekéreg működése ===
A [[magzat]]i mellékvese és [[máj]], a [[méhlepény]] (placenta), valamint az [[anya]]i mellékvese hormontermelése összefügg egymással, ún. '''fötoplacentáris endokrin egységet''' alkotva.
A magzati mellékvesekéreg belső zónája (ami a szerv 85%-át teszi ki) nagy mennyiségű androgént (elsősorban dehidroepiandroszteron-szulfátot, DHEAS-t) termel, melyhez a szükséges [[koleszterin]]t a [[prolaktin]] hormon által serkentve intenzíven termelődő LDL (low density [[lipoprotein]]) biztosítja. A DHEAS egy részéből a magzati májban [[16-hidroxi-dehidroepiandroszteron-szulfát]] ('''16-OH-DHEAS''') képződik.
Ezután a magzati és az anyai mellékvese által termelt androgének a méhlepény [[trophoblast]] sejtejeiben ösztrogénekké alakulnak (a DHEAS és DHEA [[ösztradiol]]lá, a 16-OH-DHEAS [[ösztriol]]lá), melyek < 15%-a a magzatba kerül, a többségük viszont az anyai keringésbe jut. Az anyai szervezetben a méhlepény által termelt [[progeszteron]] és ösztrogének hatására a [[méh (szerv)|méh]] nyugalomban marad (nincsenek [[méhösszehúzódások]]), valamint az [[emlő]]szövet növekedése fokozódik, miközben [[tej]]elválasztása gátlódik.
A [[születés]] előtt a magzati mellékvese androgéntermelése csökken, miközben [[kortizol]] (glukokortikoid)-termelése növekszik. A kortizol tovább fokozza a méhlepény ösztogénszintézisét, ami serkenti a méhen belüli [[prosztaglandin]]-termelést is. Mind az ösztrogének, mind a prosztaglandinok fontos szerepet játszanak a szülés megindításában:
*az ösztrogének növelik a [[méhnyakcsatorna]] képlékenységét, és fokozzák a méhizomzat [[oxitocin]]-érzékenységét;
*a prosztaglandinok pedig ugyancsak növelik a méhnyakcsatorna képlékenységét, és méhösszehúzódásokat váltanak ki.
A születés után a mellékvesekéreg androgéntermelő belső zónája visszafejlődik, és az első 5-6 évben az egész szerv androgéntermelése csupán minimális mértékben zajlik.
{{Bővebben|Terhesség}}
| |||