„Bőr (anyag)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
A bőrkikészítés három alapvető folyamatból áll, a cserzés előkészítéséből, a cserzésből és a bőr feldolgozásból. Először az irhát óvatosan lenyúzzák az állatról, majd tartósítják mert a nyers irha néhány órán belül elkezd bomlani. A konzerválás több módja ismert pl. a szárítás, a sózás és a pikkelyezés (áztatás savas és sós oldatban). Ezután áztatással eltávolítják a vízben oldódó anyagokat, így az irha visszanyeri eredeti alakját és lágyságát. Ezután mész vizes oldatával lágyítják, majd eltávolítják a szőrt, a maradék hús és testszöveteket. A megtisztított nyers bőrt kimossák, mésztelenítik, csávázzák (enzimekkel eltávolítják belőle a nem rostos fehérjéket, hogy élénkebb színűvé és hajlékonyabbá tegyék), majd pikkelyezéssel tisztítják.
A cserzést csersavval (tannin) végzik, ez kiszorítja a vizet a rostok közül, és összefogja a rostokat. A növényi cserzés napjainkban is fontos szerepet kap, csersavban gazdag növényi részekből kivont folyadékból cserlevet készítenek. A bőrt hetekig néha hónapokig áztatják az egyre erősebb lével feltöltött cserzőkádakban. A könnyű bőröket ásványi-sós cserzéssel állítják elő, így puha és hajlékony anyagot kapnak és a cserzési folyamat is napokra, órákra rövidül. Erre a célra króm-, alumínium- és cirkón-sókat használnak. Olajos cserzéssel főként a puha és lyukacsos zergebőrt munkálják meg. Sokféle fenol- és szénhidrogén származékból készült szintetikus szert is használnak cserzőanyagként.
A bőrfeldolgozás utolsó szakaszában bőrt megszárítják, festik és zsírokat visznek a bőrbe hogy puhábbá, erősebbé és vízállóbbá tegyék.
== További információk ==
| |||